Századok – 1982
Elmélet és módszertan - Török Sándor–Györffy György bevezetésével: Mi volt a neve a három kabar törzsnek 986/V
A KABAR TÖRZSEK NEVÉRŐL 993 betelepülni: Csíkménaság.3 8 Ez utóbbi körülmény viszont térképen és távolsági adatokban egyaránt föltűnik. A Ság az ország keleti harmadában nem úgy viselkedik, mint a törzsnevek, s ez a körülmény a törzsnevekhez viszonyított távolsági arányszámának országos átlagát is lerontja. A Hetény és Ladány helyeink földrajzi fekvése is érdekes — miután Györffy csatlakozott népek szállásait vélte bennük3 9 —, én viszont személynévi eredetűeknek, Ete és Lád törzsrészlegének tartottam őket. Személynévi eredet mellett szól a Hetény nemzetség Somogyban4 0 és Anonymusnak az az állítása, hogy Bulár földjéről jött hozzánk Bäks saija Etej, és — a következő mondatban — ugyanonnan jött Hetény vitéz.41 A Ladány esetében pedig a Vérbulcsu vagy Lád nemzetségnév lehetett a név gyöke. A Sopron megyei Ládony nyilván a Lád locativusa, s ezért nem is vettem figyelembe. Összehasonlításul olyan neveket választottunk ki, melyek régisége is, magyarsága is méltán föltehető. Mégis: a törzsneveknél bizonyára fiatalabbak. Két név a védőszenttípusból való: Szent Mihály és Szent Márton. Népszerűségükre vall rendkívüli elterjedtségük, mely táblázatunkból és térképünkről is leolvasható. Az egyik - valószínűleg legrégibb püspökségünknek — Veszprémnek4 2 védőszentje, a hazai földön született Szent Márton viszont első apátságunknak — mit Kazinczy Pannonhalmának keresztelt át — lett névadója. Ha a törzsekről nevezett helyek nem all. század dereka előtt és nem valamilyen határozott feladattal létesíttettek, hanem az egész középkor folyamán, bárhol keletkezett falut nevezhettek minden különösebb indíték nélkül Megyernek vagy Keszinek, akkor azzal kell számolnunk, hogy a Szentmihályok és Szentmártonok „távolsági arányszáma" a Gyarmatok és Nyékek között fog besorolni. Amint látni fogjuk, nem így történik! Plébániák és apátságok általában lakott területek központjában létesültek, míg a növényekről dűlőket, határrészeket szoktak elnevezni. Almás, Diós, Egres, Nádas helységeink neve még lakatlan korukból származik.4 3 Ha törzsnevű helységeink elnevezésénél szerepet játszott az első megszállás ténye egy olyan terepen, mely a honfoglalók félnomád életmódjának is megfelelt volna, akkor az általunk kiválasztott növénynevek. Almás ~ Almád és Nádas ~Nádasd éppen törzsneveink között fognak mutatkozni a térképen. De erről beszéljenek az adatok: Adattár a törzsekről (vagy föltehetően törzsekről) nevezett helyek egymáshoz viszonyított elhelyezkedéséről Csak 15 km-en belüli távolságot vettünk figyelembe. Az 5 km-nél közelebbi szomszédságot 5 ponttal, az 5 és 10 km közöttit 3 ponttal, a 10 és 15 km közöttit 1 ponttal értékeljük. Indoklás: Az 5 km sugarú kör területe harmadrésze az 5 és 10 km sugarak 38 Először 1567-ben említve: Menessagh. Ernst Wagner: Historischstatistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen. Köln, 1977. DK. 23. 3. 3'Györffy György: i. m. 27 és Századok 1958. 37-42. kk. 40 1230/1416: de genere Heten, Györffy György: i. m. 13. 4 'Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp.., 1948. 42 Györffy György: István király és müve. Bp., 1977. 177-78. *} Török Sándor: A helynevek szerepe a történetkutatásban. Integratio '74. 97, 101.
