Századok – 1982
Elmélet és módszertan - Török Sándor–Györffy György bevezetésével: Mi volt a neve a három kabar törzsnek 986/V
988 TÖRÖK SÁNDOR Az itt vázolt szempontok figyelembe vételével vizsgálta meg Györffy György a magyar őstörténet kútfőit, és az azokban - a magyarokkal kapcsolatban, vagy velük csak kapcsolatba hozhatóan — említett nép- és törzsneveket egybevetette helynév-anyagunkkal.1 0 A nagy körültekintéssel megszerkesztett munka folyamán a szerző arra a következtetésre jutott, hogy sokszor ugyanazt a népet különböző nevekkel illették őseink, mert a Varsány és Oszlár egyformán alánokra, a Káliz, Khorezmi és sokszor Böszörmény is Aral-tó vidéki mohamedán chwarezminekre vonatkozott, de még így is a háromnál sokkal több népnév jöhet számításba. A magyarokhoz tehát a honfoglalás előtt, vagy közvetlenül azután nemcsak kabarok, hanem más néprészek, törzsrészlegek is csatlakoztak, közöttük bolgárok és orosz etnikumúak, kiknek kazár eredete kizárt. A kabar és nem kabar csatlakozott népeket együttesen segédnépeknek nevezte Györffy, aki nem adta föl annak a reményét, hogy közülük a három kabar törzset kiválaszthatja. Miután sem újabb kútfők, sem újabb etimológiai következtetések föl nem merültek, a megoldást az összes segédnépgyanús helynévnek a törzsi helynevek térképén való ábrázolásától várta. Elsősorban a Varsány, Örs, Berény és Ság nevekre gyanakodott.1 1 A törzsi helyneveknek a „királyi várbirtokokon", de leginkább a dukátusok területén észlelt „tömeges előfordulása"1 2 mérhető, akárcsak a szórványos fölbukkanása. Ugyanúgy a segédnépekről nevezett helyeké. Ha utóbbiak között találunk olyanokat, melyek ugyanúgy „viselkednek", ugyanolyan mérési eredményeket szolgáltatnak, mint a magyar törzsnevek, s ha ezek száma háromnál nem több, úgy kabar törzsnevekre bukkantunk. Örömmel fogadtam el Györffy György ajánlatát e munka elvégzésére. Miből is áll e munka? Először is térképezni kell a honfoglaló magyar törzsekről nevezett — meglévő és elpusztult - helyeket olyan arányban, hogy a helyek középpontja közötti távolság km-ben megbízhatóan megállapítható legyen. Tekintettel arra, hogy sokszor puszták, határrészek azonosítása válik szükségessé, az 1 : 200 000 arányú Generalkarte von Mitteleuropa 43 szelvényén kell dolgozni. A helyneveket táblázatba kell foglalni és a szomszédos törzsi helynevektől mért távolságokat - föltéve, ha azok 15 km-en belül vannak -melléjük kell írni. Hogy a táblázati adat a térképen ábrázolt hellyel azonosítható legyen, ugyanolyan betű- és számkombinációból álló jellel kell ellátni itt is, ott is. A 43 szelvényről aztán egyetlen 1 : 1 000 000 léptékű térképet kell készíteni a fototechnikai kisebbíthetőség és sokszorosíthatóság céljából. Ha eljárásunk túlzottan bonyolultnak hat, meg kell mondanunk azt, hogy a kétszázezerről egymilliósra történt 5X5 arányú kicsinyítés ábrázolástechnikai szempontból már néha tudatos távolsági torzításokra kényszerített, tehát mérésekre nem lett volna alkalmas. Ugyanerre, az említett 43 szelvényre rá kell majd rajzolni a segédnépekről nevezett helyeket, sőt: összehasonlítás céljából olyan - biztosan nem nép- és törzsnévi - helyeket, ' 0 Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A csatlakozott népek 44 76, Bp., 1959. 11 Györffy György: i. m. 27. 12 Kniezsa István: i. m. 371.
