Századok – 1982

Elmélet és módszertan - Török Sándor–Györffy György bevezetésével: Mi volt a neve a három kabar törzsnek 986/V

ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Török Sándor MI VOLT A NEVE A HÁROM KABAR TÖRZSNEK? I. A korai magyar történet régi megoldatlan kérdése, hogy mi volt a neve annak a három kabar törzsnek, amely a honfoglalás előtt a kazárok ellen fellázadva a hét magyar törzshöz csatlakozott; az utóbbiakat megnevezte Bíborbanszületett Konstantin császár 950 körül írt művében,1

de az általa említett három kabar törzset nem. 1958-ban megjelent tanulmányomban mérlegeltem a számba vehető kelet-európai sztyeppei népeket, de biztos eredményre nem jutottam.2 Azóta is foglalkoztat a kérdés, s inkább az Árpád-kori Magyarország települési képének ismeretéből nyert benyomás, semmint objektív kutatás alapján feltételeztem egyik-másik törzsnévszerűen viselkedő helynévről, hogy a kabar törzsek közé sorolható.3 De lehet-e ezt objektív módszerrel megközelíteni? Erre nézve egyetlen matematikailag is megfogható ismérv kínálkozott: a földrajzi közelség. A magyar törzsnévi helynevek nagy többségükben egymás mellett, csoportosan fordulnak elő, s valószínű, hogy a magyar törzsnevekkel nagyjából azonos számú, s azokéval földrajzi közelségben lévő helynevek között kell a kabar törzsek nevét keresni. Ezt azonban csak számítások alapján lehet objektív alapokra helyezni. Ennek érdekében távolsági skála felállítását javasoltam 5—10—15 km-es határokkal, fordított arányban 5—3—1 ponttal értékelve a legközelebbi, a közeli s a távolabbi, de még számításba vehető közelséget. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kora-középkori települések a határukon belül változtatták helyüket, de még fő helyek, mint pl. Buda, ill. „Budavár" neve is Óbudáról helyeződött át a budai Várra. E módszer ellenpróbája: hogy „viselkednek" a magyar törzsnevekhez viszonyítva más típusú helynevek; milyen távolsági- és értékpont-arány mutatkozik a magyar törzsnevek és a növénynévből (pl. Almás ~ Almád és Nádas), valamint amazok és a szentnevekből (pl. Szentmihály és Szentmárton) képzett helységnevek között. Erre a nagy fáradságot és precíz munkát igénylő feladatra Török Sándor mérnök vállalkozott. Ha az általa objektíven feldolgozott helynévanyag a további kutatások során felbukkanó néhány névvel gyarapodik, vagy egy-kettő törlendőnek mutatkozik is, ez az összképen, a nagy számok törvényén nem változtat. 1 A birodalom kormányzása. Kiadta: Moravcsik Gyula. Bp., 1950. 39-40. § 2Századok 92 (1958) 55-87; vö. Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. 44-76. 'Koppány lázadása. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv I. Kaposvár, 1970. 17-21; Budapest története. Szerk.: Gerevich L. Bp., 1973.1. 256, 265.