Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Jeszenszky Géza: A koalíció és Anglia (Angol-orientációs kísérletek a századeleji magyar politikában) 958/V
A KOALÍCIÓ ÉS ANGLIA 969 nősen Anglia politikai és gazdasági támogatásának a megnyerése érdekében folytattak — most már megnövekedett lehetőségek birtokában.5 1 Azt remélték, hogy a kormányra került angol liberálisok elődeiknél nagyobb rokonszenvet fognak tanúsítani az ugyancsak liberális személyek által vezetett Magyarország Ausztriával szembeni nemzeti követelései iránt. Emellett eltökélt szándékuk volt — Kossuth régi koncepcióját fölelevenítve — magyarországi befektetésekre bírni az angol tőkét, hogy ezzel Britanniát érdekeltté tegyék a magyar kérdésekben. Ε terv súlyos fogyatékossága volt, hogy kizárólag a gazdasági szempontokra épített, s nem mérte föl, mi szól az angolok szemében Magyarország gazdasági különválása ellen: ez megrendítené a Monarchia kohézióját, s a Lajtán túli területek kénytelenek lennének gazdaságilag egyre szorosabban kapcsolódni Németországhoz.52 A brit kormányzat és a közvélemény megnyeréséért folytatott magyar kampány egyik eleme volt egy befolyásosnak hitt politikai szervezet, az Eighty Club meghívása magyarországi látogatásra,5 3 majd közvetlenül ez után a brit Kereskedelmi Kamarák Szövetségének a vendégül látása. „Tekintettel mindkét társaság tagjainak előkelő voltára és a látogatásukhoz fűződő politikai és gazdasági érdekeinkre", a minisztertanács elhatározta, hogy 30 000 Κ fedezetet biztosít a két út lebonyolítására.54 (A meghívás formálisan a Függetlenségi és 48-as Pártkör, illetve a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részéről történt.) A Club 28 főből, köztük 12 parlamenti képviselőből álló küldöttségének, majd az angol kereskedelmi küldöttségnek valóban „királyi vendéglátásban" volt része, szép beszédek hangzottak el a két nép alkotmányának hasonlóságáról és a közöttük levő szimpátiáról, a sok bankett között még egy konferenciát is tartottak a szociális törvényhozásról, de a kívánt célokat, az Ausztriával szemben Magyarország melletti nyilvános politikai állásfoglalást, a koalíciós rezsim liberalizmusának a külvilág előtti igazolását nem sikerült elérni, s a kereskedelmi kamaráktól érkezett látogatók sem kötelezték el az angol tőkét a magyarországi befektetések mellett. A magyar ellenzéki sajtó tiltakozott a liberális jelző kisajátítása ellen, a Népszava pedig angol nyelvű különkiadásban figyelmeztette a vendégeket, hogy tudomásuk nélkül és szándékaik ellenére politikai eszközként akarják őket fölhasználni, „a liberalizmus zászlójával akarják eltakarni a magyarországi feudális reakció csempészáruját".5 5 A liberális angol lapok elismerő vagy semleges hangon számoltak be a két útról, a Times és a Saturday Review viszont a Monarchia belső ügyeibe és a külpolitikába való illetéktelen belekontárkodásról írt.5 6 Az Eighty Club által a látogatásról megjelentetett gazdagon illusztrált propaganda-5, Pázmándy Dénes 1906. júl. 28-i jelentése Wekerlének londoni kapcsolatépítő'akciójáról: OL Κ 467, (A min. elnök félhivatalos levelezése) 11. cs. 5 2 Osztrák és cseh részről egyaránt azt hangoztatták, hogy Magyarország gazdasági különválása esetén a Lajtántúl „Németország ölébe hullik". TT, 1905. febr. 7. 3, febr. 9. 7. 53 Ezt részletesen tárgyalja tanulmányom: A londoni Eighty Club magyarországi látogatása 1906-ban. Az OszK Évkönyve, 1973. Bp., 1976, 291-311. 54 OL Κ 27. 1906. szept. 5. 9. tétel; Κ 26 1906/4438. Kossuth Ferenc átirata a miniszterelnöknek. "Audiatur et altera pars.Népszava, 1906. szept. 23. Special edition. 56SaR, 1906. okt. 6. 414, okt. 13.448-449.
