Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
92 KUBINYI ANDRÁS viselni."13 7 Mondanunk sem kell, hogy mind igyekezett is kibújni a teher alól. A Mohács előtti évtized magyar uraira is áll a Mária Terézia-kori anekdota: Vitám et sanguinem, sed avenam non ... így nem tartjuk helytelennek a korábbi történetírás nézetét, amely a Mohácshoz vezető útért az akkori magyar uralkodó osztályt tette felelőssé, ha el is ismeqük, hogy a török háború a lehető legrosszabb bel- és külpolitikai helyzetben érte az országot, és hogy a király és az uralkodó osztály valamennyi rétege igyekezett a veszélyt őszintén elhárítani. Valóban érvényesült a feudális urak „önvédelmi reflexe", ahogy azt Szakály találóan nevezte1 3 8 , de ez nem volt elég. Összefoglalóan tehát a problémát a következőképp látom. A „fegyveres béke" állapotának tarthatatlansága 1520 tájára ért be. Már az 1519-es fegyverszünet megadta a lehetőséget, hogy amennyiben a magyar király ezt tudomásul veszi, török csapatok átvonulhatnak az országon. Feltűnő azonban, hogy utána a törökök a szokottnál gyakrabban sértették meg a fegyverszünetet. Az, hogy Szulejmán 1520—21 telén nem várt a korábbi időben szokásos ideig a fegyverszünetkérésre adandó magyar válaszra, szintén a török háborús célt igazolja. Nándorfehérvár eleste gyökeresen új helyzetet hozott, a magyar végvidék, a magyar határvédelem gyakorlatilag összeomlott, a török útja szinte teljesen szabad lett, és az is világossá vált, hogy Szulejmán el volt szánva arra, hogy rálépjen erre az útra. Mi volt a magyarok lépés lehetősége? Legkésőbb 1524-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a török legfeljebb hűbéri alávetettség vállalása esetén engedélyez fegyverszünetet. Ez tulajdonképpen indokolttá teszi a minden fegyverszüneti lehetőséggel szemben álló köznemesi álláspontot, hiszen jobbat nemigen kaphattak. A magyar politika lényegében az egyedül célravezetőnek látszó eredményre törekedett: a török elleni támadásra. A fő cél Nándorfehérvár visszafoglalása, és ezáltal a végvári rendszer helyreállítása volt. A magyar diplomácia erre kívánt segítséget szerezni.138 3 Sajnos, erre nem tudott szövetségeseket szerezni, és az ország belső erejének tömörítése sem sikerült, noha a kormányzat időnként rövid lélegzetű eredményeket el is ért.138 b Persze egy ilyen támadó hadjárat esetleges sikere is csak ideig-óráig tarthatta volna fel az újabb török támadást. Kilátástalan volt-e a magyarok számára az 1526-os hadjárat? A mohácsi csatával is sokat foglalkozott már történetírásunk, de Perjés Géza itt is új képet tudott erről a katasztrófáról nyújtani. Egy tanulmányában13 9 , valamint azt megismételve könyvében elismerő szavakat mond Tomori haditervéről14 0 , olyan mértékben, 13 7 „tantum onus ad dominos ecclesiasticos et ad nos seculares ordinate sunt, ut nos sufferre non speramus" Dl. 82630. - Hogy ez mit jelentett, Id. fenn, 111. j. - Drágffy haláláról szépen ír Nemeskürty, 1975, 198-199. 138 Szakály, 1975,44-47. 13 8 a Nem értem, hegy miért nem fogadja el, miért tartja érthetetlennek Perjés, ha azt írom, hogy Magyarország támadó hadjáratot akart kiprovokálni. Perjés, 1979, 179. A fentiekben részletesen idézett követjelentések, királyi tanácsi határozatokról készített beszámolók világosan mutatják, hogy a magyar állam vezetése támadó hadjárat megszervezésén munkálkodott. 13ib Kubinyi: A magyar álam belpolitikai helyzete i. m. 139 Perjés, 1976, 460-461, 464. - Vő., 1977, 282-284. l40 Uő., 1979, 373-412.
