Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség a Darányi-kormány idején (1. rész.) 883/V

A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN (1. RÉSZ) 891 Kameradschaft — irányításával, míg Sopron és környéke ezeken a térképeken közvetlenül beleolvadt az ausztriai német „néptalajba". Az az ellenvetés, hogy e térképeken német néphatárok láthatók, és nem Németország kívánt terjeszkedésének előrevetített politikai határai, senkit sem nyugtattak meg.30 A Magyar Élet című, magyar fajvédő tendenciájú lap 1936. novemberi számában a pángermán térképek kapcsán a német „néptalaj" önkényes és tendenciózus növelése, kiterjesztése fölötti felháborodás már odáig megy, hogy az üyen kiadványok szerkesztőinek azt üzenik: „svábot - ha mennek - vagonban adhatunk, de a föld itt marad!"3 1 A magyarországi német „népcsoportot" a Volksdeutsche Kameradschaft élén álló Richárd Huss professzor képviselte az Európai Német Népcsoportok Szövetsége 1936. november 21—22-én Karlovy Vary-ban (Karlsbad) tartott azon ülésén, amely a szudéta­német nácik vezérét, Konrád Henleint választotta e Szövetség új elnökévé.32 A magyar­országi német mozgalom helyzetéről úgy tájékoztatták Henleint, hogy a Gratz vezetése alatt álló Volksbüdungsverein csak egy túlságosan öreg és félig elmagyarosodott réteget ölel fel; a megújítok mozgalmát (Emeuererbewegung) Magyarországon a Kameradschaft és ifjúsági tagozata, a Jungkameradschaft képviseli; kizárólag itt találhatók a radikálisok, és általában az ifjú generáció öntudatos, lelkes képviselői. Huss csak látszatra nem olyan jó vezető, mint valójában; mindenesetre szükséges mellette a fiatalabb „bajtársak" köré­ből is bevonni egy vezető személyiséget a Szövetség munkájába. A magyarországi német­ségnek ez az irányzata, ha a nagy nehézségek következtében csak lassan is, bizonyára felül fog kerekedni.3 3 Felkészülés a német kisebbségi kérdés államközi megvitatására A magyar belügyminiszter, Kozma Miklós, decemberre tervezett hivatalos látogatása Wilhelm Frick német belügyminiszternél kilátást nyújtott a magyarországi német kisebb­ség ügyének részletes megbeszélésére. Kozma már a berlini olimpiai játékok alkalmával, 1936 augusztusában folytatott nem hivatalos beszélgetései során is érintette ezt a kérdést, mégpedig a németeket okolva azért, hogy az a maga megoldatlanságával még mindig zavaró körülmény a két ország baráti viszonyában. Kozma akkor ügyesen úgy választotta ki beszélgető partnereit, hogy kihasználhassa a magyarországi német kisebbség kérdését illető tájékozatlanságukat. Ennek megismétlődését elkerülendő, Hans Georg Mackensen, budapesti német követ 1936. november 28-án Friedrich Stieve külügyi osztályfőnökhöz intézett levelében fokozott vigyázatra intett Kozmával szemben, akinek debatteri ügyes­ségét kellő felkészültséggel és igen határozott fellépéssel kell hatástalanítani. Meg kell győzni Kozmát arról, hogy e kérdésben a magyar kormány nem játszhat már többé bújócskát, mert különben a német-magyar barátság hajótörést szenved. Be kell látnia, hogy jelenlegi nemzetiségpolitikája, amely veszedelmes repedést okoz a magyar államtest-3"Pesti Hírlap, 1936. november 25. Ráth Zsigmond cikke. 31 Magyar Élet, 1936. évf. 2. sz. 21. "Üzenet egy szerkesztőnek". 31 Günther Berka i. m. 85. 33 Vaclav Král: Die Deutschen in der Tschechoslowakei 1933-1947. Dokumentensammlung. Praha, 1964. 61. sz. dok. (111.): Artur Vogt - Konrad Heinleinhez. Prága, 1936. november 24.

Next

/
Thumbnails
Contents