Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség a Darányi-kormány idején (1. rész.) 883/V
884 T1LKOVSZKY LORANT Gömbös Gyula kormánya — Bleyer 1933 végén bekövetkezett halála után — kísérletet tett arra, hogy a radikálisokat háttérbe szorítsa a magyarországi német mozgalomban, s a mérsékelt irányzattal együttműködve, létrehozzon egy olyan rendezést, amely kifoghatja a szelet a külső német beavatkozási törekvések vitorláiból. Gömbös Hitlerhez intézett 1934. februári levele egyúttal ahhoz a feltételhez próbálta kötni a magyarországi német kisebbség javára teendő intézkedéseket, hogy a német kormány viszont a kisantant államok német kisebbségeit az ottani magyar kisebbségekkel való politikai együttműködésre ösztönözze. Mivel azonban ez egyelőre több hátrányt, mint előnyt jelentett volna a német külpolitikának, Hitler válasz nélkül hagyta Gömbös levelét, s egyoldalúan a magyarországi németség helyzetének rendezését sürgetve, azt a taktikát választotta, hogy a magyar nemzetiségpolitikát a külföldi német népiséggel foglalkozó németországi szövetségek (Volkstumsverbände) révén súlyos nyomás alá helyezte, ugyanakkor hivatalos diplomáciája azt a benyomást keltette, hogy azok magyarországi tevékenységét a német kormány kész maga megfékezni, ha a magyar kormány a német kisebbséggel kapcsolatos kívánságoknak megfelelő intézkedéseket tesz. Beérni látszott olyan mérsékeltebb engedményekkel is, amelyek nem jelentenek túlzott erőpróbát az elsőrendűen fontosnak tartott baráti német-magyar államközi kapcsolatok számára, de számolt ezek további kiteqesztésének és elmélyítésének lehetőségével a közeljövőbeli viszonyok alakulásának megfelelően.2 Végül is a Gömbös-kormány lényegében e német taktika által megszabott keretek közt próbálta kipuhatolni, meddig mehet el — bizonyos gesztusnak szánt nemzetiségpolitikai intézkedései, így pl. az 1935 karácsonyi kisebbségi iskolarendelet viszonylag pozitív németországi fogadtatásának védpajzsa mögött, főleg azonban egy. a német külpolitika érdekeinek jobban megfelelő magyarországi belpolitikai átalakulás kilátásba helyezésével — a radikális német kisebbségi irányzat elleni fellépéseiben. „Nemzetgyalázás" címén pert indíttatott a „népinémet" (volksdeutsch) propaganda ellenhatásaként 1934-ben csúcspontjára ért névmagyarosítási kampány miatt tiltakozó Franz Bäsch — és hívei — diszkreditálására; meghiúsította kísérletüket, hogy az 1935. évi választásokon ellenzéki képviselőkként bejussanak a parlamentbe. Bascht ezután felfüggesztették a Volksbildungsvereinben betöltött főtitkári tisztségétől, majd a vele és bajtársaival meghasonlott, korábban szintén radikális Franz Kussbach - az egyesület ügyvezető alelnöke — által szolgáltatott bizonyító anyag felhasználásával leleplezték a radikális irányzat németországi pénztámogatását. A magyar és német kisebbségi szakértők. Pataky Tibor és Konrád Roediger 1935. októberi, majd 1936. januári tárgyalásain is nagy szerepet játszó ügybe Kussbach is belebukott. Gratz Gusztáv hozzálátott az egyesület megtisztításához a náci szimpatizáns radikális elemektől. Ezek — a már korábban kialakult „Népinémet Bajtársak" (Volksdeutsche Kameradschaft) néven — 1936 augusztusától önálló illegális szervezkedést folytattak, a jogerőre emelkedett ítélete folytán börtönbüntetését szeptemberben megkezdő Bäsch helyett Richard Huss vezetésével. Kozma Miklós belügyminiszter rendelkezésére, aki a magyarországi német településterületen 1936 nyarán ismét megjelenő és agitáló németországi fiatalokat kiutasíttatta a durvaságukról híres magyar ' Tilkovszky Lóránt: Gömbös 1934. évi kezdeményezése a német kisebbségi kérdés rendezésére. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei, 1980. évf. 1-2. sz. 165-203.
