Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Horváth; Pál: Vergleichende Rechtsgeschichte. Wissenschaftsgeschichte und Methodik (Ism.: B. Kállai István) 838/IV
838 TÖRTÉNETI IRODALOM befolyásának kérdését, - ami mind valóban hatott az ír kommunista mozgalom alakulására. Ilyen tömör összefoglaló azonban eleve újabb kérdésözönt támaszthat csak, amelyre e kötet olvasója már nem kap feleletet. S ugyanekkor a kor egyik kétségtelenül központi alakja, Larkin mondanivalója, útkeresése is a valóságosnál jóval szegényesebbé vált. Vagyis az 1921 —1939-es korszak munkásmozgalmának felvázolásához, s fó'ként megmagyarázásához e kötet csak kevés segítséget ad. Egy azonban bizonyos: a kötet rendkívül élesen utasítja el a De Valera-féle polgári nacionalista alternatívát. Jemnitz János HORVÁTH PÁL: VERGLEICHENDE RECHTSGESCHICHTE. WISSENSCHAFTSGESCHICHTE UND METHODIK ÖSSZEHASONLÍTÓ JOGTÖRTÉNET. TUDOMÁNYTÖRTÉNET ÉS MÓDSZER Akadémiai Kiadó. Budapest, 1979. 363 L A jogtörténeti kutatómunka határainak kiterjesztése a magyar és a nemzetközi tudományos életben egyaránt megfigyelhető. Ez egyrészt a modern jogtudománnyal szemben támasztott követelményekkel, másrészt a történeti kutatások kiterjesztésével függ össze. Ez és más összetevők eredményezték, hogy az állam- és jogfejlődés vizsgálata egyre kevésbé korlátozódik egy állam területére; átlépi az országhatárokat. Tanúi vagyunk egy olyan szükséglet kialakulásának, amely a jogfejlődés tényezőinek vizsgálatába az általános összefüggéseket is beletartozónak érzi. A jogtudomány ezt a fejlődést gyakran a történetiség új szüleményének tekinti, pedig gyökerei a felvilágosodás idejéig nyúlnak vissza. Az összehasonlító jogtörténeti kutatások rendkívül változatos formái a magyar jogtudomány fejlődését sem hagyták érintetlenül, hiszen a 18. század második felében megjelent az egyetemen az európai államok statisztikája mellett a más népek jogrendjének a vizsgálata is. Barits Béla, Kollár Ádám Ferenc és Hajnóczy József tanaiban kétségtelenül megtalálható az összehasonlításra való törekvés. A regionális szemlélet gondolata a csaknem 100 évvel későbbi jogtörténetírásban jelentkezett. Wenzel Gusztáv, a történeti jogi iskola kiváló képviselője, a jogtudomány regenerációját az összehasonlító jogtudományban látta. A korábbi jogot nem megsemmisíteni akarta, hanem alapjait a reformok kiindulópontjaként felhasználni. Éppen ezért ő kereste először az összehasonlítás módszertani lehetőségeit. Főleg magánjogi céloknak alávetett koncepciója az 1870-es években néhány alapvető módszertani szemléleti kérdést vetett fel. Annak ellenére, hogy az összehasonlító jog gondolata nem tőle, hanem a reformkor liberális jogi gondolkodóitól származott, az irodalomban ő kísérelte meg elsőként megvetni a komparatisztika módszertani alapjait. Próbálkozása azonban megakadt az „uralkodó eszméknél", amelyeket a nép érdekében, a jogélet vívmányainak védelmében vélt feltárandónak. A pozitivista Hajnik Imre nézetei e téren gyors fejlődést hoztak. Az 1870-es évek elején még csak a kontinentális összefüggéseket hangsúlyozta, amelyek hatása alól a magyar nemzet sem tudta magát kivonni. A magyar bírósági szervezetről és peijogról szóló munkájában bizonyságot adott komparatív nézeteiről, amelyekkel a magyar viszonyok jobb megértését szolgálta. Kétségtelenül pozitív állásfoglalást találunk Király Jánosnál, aki meghatározott földrajzi környezetben vizsgálta a jogfejlődést. A nemzeti jogi iskola a komparatisztika fejlődésére bénítólag hatott, illetve az ellenforradalmi korszak végéig a tudománytalan, a csaknem minden összefüggést kizáró világkép kialakítását segítette elő. Ettől függetlenül értékes művek is jöttek létre a módszertan és különösen a történeti segédtudományok (heraldika, pecséttan, hivataltörténet, palográfia stb.) terén. Ebben az időben is voltak kutatók, akik az egyoldalúságot csökkenteni igyekezve, a középeurópai jogtörténet gazdasági és társadalmi összefüggései felé fordultak. Különösen vonatkozik ez
