Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Palló Gábor: Szilárd Béla tudományos életrajza 770/IV
SZILÁRD BÉLA TUDOMÁNYOS ÉLETRAJZA 781 Néhány évvel azután, hogy megvált a Curie-laboratóriumtól, újabb elektrométerekkel jelentkezett. Az 1913—14-ben saját laboratóriumában készült műszerek alapelve azonos, csak kisebb technikai részleteik különböznek. Megalkotásukban nyilvánvalóan szerepet játszott a remélt kereskedelmi haszon. Arra törekedett, hogy egyesítse a voltmérő és az elektroszkóp tulajdonságait. Ez konkrétan a következő, egyébként nagyon is általános igényekben öltött testet: a mutató ellenereje legyen állandó; kis behatásra minél nagyobb utat tegyen meg; mozogjon rögzített skála előtt; maga a műszer legyen kisméretű, kapacitása ne legyen nagy. Ebben az esetben az állandó ellenerőt henger alakú spirál biztosította, melyet a mutatóhoz kötött mint torziós szálat. A kis kapacitás érdekében egyetlen kvadránspárt használt, köztük mozgott a nagyon könnyű, egyik végén kör alakú mutató. Megnőtt az érzékenység: 10~1 2 ampert még 2%-os hibával lehet leolvasni. Megfelelő tartozékok segítségével ezt is fel lehetett használni légnemű anyagok mérésére; ίο -7 gramm rádiumemanáció még jól kimutatható.4 4 Tovább módosította tehát a Kelvin-féle műszert: megváltoztatta az ellenerőt, csökkentette a kvadránsok számát, a mutató alakja más lett egyik végén. Kisebb lett a méret is: a legkisebb magassága mindössze 2,5 cm, átmérője 10 cm, joggal nevezte „zsebelektrométernek". A műszerek főképpen radioaktív vizsgálatokra készültek. Ezt bizonyítja, hogy a leírás tartalmazta, hogyan lehet az etalonként használt uránoxid (U3 08 ) egységeiben legkönnyebben kiszámítani a radioaktivitást a mért adatokból. A háború alatti költözködések miatt néhány évig nem születtek újabb konstrukciók. Nem volt azonban kétséges, hogy megfelelő irányban próbálkozik. Sikereit bizonyítja pl., hogy Laborde sok év elteltével is emlékezett ezekre a műszerekre. Egyik levelében azt írta, a Curie-laboratóriumban is „magasra becsülték" őket. Érthető, hogy amikor Spanyolországban ismét konszolidált viszonyok közé került, tovább tökéletesítette elektrométereit. Eredményeiről két cikkben számolt be 1918-ban. A „nuevo electrometro" legfőbb újdonsága, hogy a tű nem spirálon, hanem igen vékony fémszalagon függ. A fémszalagot egy csavar állításával különböző mértékben lehet megfeszíteni, s így változtatható nagyságú ellenerőt képvisel. Leolvasó szerkezete forgatható dobbal ellátott okulármikrométeres mikroszkóp. Ez biztosította, hogy a leolvasás is precíz legyen. A szigetelést sikerült tökéletesíteni, és a feltöltésre is jobb módszert talált. Mindezen változások miatt a műszer alakja eltért a korábbiaktól. Azt állítja, a tökéletesítések eredményeként az érzékenység annyira megnőtt, hogy 10"15 amperes áramot is tud mérni.45 Megjegyzendő, hogy ebben az időben elkezd tudatosan is foglalkozni műszerei felhasználásával,4 6 munkásságában ez a tendencia később egyre határozottabbá válik. Az 4 4 ß. Szilárd: Über ein direkt ablesbares und direkt anzeigendes Elektrometer zur Messung sehr schwacher Ströme. Phys. Ztr. 15. 1914. 209-211. - Über ein Messapparat für Radioactivität mit direkter Ablesung. Strahlentherapie. 1914. Heft 2. 4 5 ß. Szilárd: Nuevo electrometro para la medida de la radioactividad. Universidad Central. Instituto de Radioactividad. 1918. 4 Ά Szilárd: Nuevo aparato para el reconomiciento y determináción rapidos de los minérales de radio y de torio. Rev. Min. 2. 665. 1918.
