Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Kővágó László: A Komintern és a nemzetiségi kérdés a húszas években 754/IV
A KOMINTERN ÉS A NEMZETISÉGI KÉRDÉS A HÚSZAS ÉVEKBEN 755 Miután magam is szembetalálkoztam a fenti kérdéssel, elhatároztam, hogy utánanézek, melyek a Komintern általános nemzetiségi politikáját meghatározó alapvető dokumentumok, s hogy mit mondanak azok. Ehhez elsősorban a Komintern legfelső fórumának, a kongresszusnak állásfoglalásait, határozatait kellett megnéznem. Kiindulópontul magától értetődően kínálkozott a KI II. kongresszusa, az azon elfogadott nemzeti és gyarmati kérdésről szóló határozat, s a kidolgozásával kapcsolatos dokumentumok. A II. kongresszusnak még egy anyaga, a Kominternbe való felvétel feltételeiről hozott határozat is jelentős adalék a kutatott kérdéshez. Másik alapvető' dokumentum, amelyet feltétlenül meg kellett nézni, a Kommunista Internacionálé 1928-as VI. kongresszusán elfogadott programja volt. Kimondottan a nemzetiségi kérdéssel, valamint a Komintern és a kommunista pártok kisebbségi politikájával, az 1924-ben megtartott V. kongresszus Közép-Európa és a Balkán nemzeti kérdéseiről hozott határozata foglalkozik. A fölvetett probléma kibogozásához közvetlenül ez a határozat ad legtöbbet azzal, hogy egyes államok és nemzetiségek ügyeit konkrétan megtárgyalva, a határozatokat általános elvi állásfoglalásokkal támasztotta alá. A munkát nagyban elősegíti, hogy nemcsak a határozatok szövegére támaszkodhatunk, hanem rendelkezésre áll a kongresszus, illetve a kongresszusi szekciók vitáiról gyorsírásos feljegyzések alapján készült jegyzőkönyv is. * A Kommunista Internacionálé nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontját a II. kongresszus nemzeti és gyarmati kérdésről szóló tézisei alapozták meg. Ez általában •kitűnik a KI állásfoglalásaiból, de különösen világosan látható az V. kongresszusnak a KI Végrehajtó Bizottsága jelentéséről hozott határozata IV/5. alfejezetéből, amely kimondja, hogy a kommunistáknak a nemzeti kérdésben elfoglalt helyes álláspontját a II. kongresszus tézisei alapozták meg.3 A II. kongresszusnak a nemzeti és gyarmati kérdésről szóló határozatában, ha az nem is vonatkozik közvetlenül a kisebbségi kérdésre, a 9. pont közvetve mégis erre utal. Ebben az olvasható, hogy „következetesen le kell leplezni, hogyan sérti meg valamennyi tőkés állam a nemzetek egyenjogúságát és a nemzeti kisebbségek jogait".4 A nemzeti és gyarmati kérdésről szóló téziseken kívül a II. kongresszus még egy fontos határozatában érinti a nemzetiségi kérdést. Ez a Kominternbe való felvétel feltételeinek 21 pontja. A feltételek 8. pontja kimondja, hogy: „A gyarmatok és az elnyomott nemzetiségek kérdésében különösen határozott és világos irányvonalra van szükségük az olyan országok pártjainak, amelyeknek burzsoáziája ilyen gyarmatokkal rendelkezik, és más nemzeteket elnyom. Minden párt, amely a III. Internacionáléhoz kíván tartozni — mondja tovább a feltételek 8. pontja - köteles kíméletlenül leleplezni »saját« imperialis-3 KoMMyHHcnmecKHft Hm-epHaimoHaji β «OKyMCHTax. Ποα penaKWieít Béna KyH. Moszkva 1933.405. 4Lenin összes Művei (LÖM) 41. kötet, Kossuth Könyvkiadó 1974. 160. A nemzeti és gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata. - A nemzeti és gyarmati kérdésről hozott kongresszusi határozat szövege nem teljesen egyezik a tézisek első vázlatával. A határozat idézett része oroszul. ΒτοροΚ kohrpecc KoMHHTepHa. Moszkva, 1934.493 7*
