Századok – 1981

Nemzetközi tudományos konferencia Bethlen Gáborról Debrecenben (J. Újvári Zsuzsanna-Kalmár János Miklós) 750/IV

NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA BETHLEN GÁBORRÖL DEBRECENBEN A Bethlen Gábor Emlékbizottság a MTA Történettudományi Intézete, a Hadtörténelmi Intézet, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Magyar Történelmi Társulat közreműködésével 1980. október 8—9-én Debrecenben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király születésének 400. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát rendezett, összesen mintegy négyszáz tudományos kutató, történelemtanár és egyetemi hallgató részvételével. A konferenciát a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színháztermében Ács István, Debrecen megyei város tanácsának elnöke nyitotta meg. A bevezető előadást Pach Zsigmond Pál, a MTA alelnöke, a Bethlen Gábor Emlékbizottság elnöke tartotta. Ezt követte Köpeczi Béla, a MTA főtitkárhelyettese, majd Makkai László, a MTA Történettudományi Intézete tud. tanácsadója referátuma. Pach Zsigmond Pál „Bethlen Gáborról — születésének 400. évfordulóján" c. előadását 1. fentebb. Köpeczi Béla „Bethlen Gábor és állama" c. előadását 1. fenn. Makkai László: „Bethlen és az európai művelődés" c. előadását 1. fenn. A korreferátumok sorát Demény Lajos, a.bukaresti „Nicolae Iorga" Történettudományi Intézet osztályvezetője nyitotta meg „Bethlen Gábor székely politikája" c. előadásával, amely a fejedelemnek a székely katonaelem megmentését célzó politikáját ismertette. Mivel a székely probléma megoldását Bethlen necessitasnak tartotta, ezért a közösségi jogok biztosítása és a jobbágyosodás folyamatának megállítása mellett új politikai elemmel, a székelyföldi jobbágyok megadóztatásának bevezetésével próbálkozott; a kor megszabta korlátok között erősítette országa katonai erejét úgy, hogy ez egyúttal a székelység ügyét szolgálta. Zimányi Vera, a MTA Történettudományi Intézet tud. főmunkatársa „Bethlen gazdaságpolitikája" c. előadását 1. fenn. Ezután a konferencia két szekcióban folytatta munkáját. Az első szekció először a hadtörténeti témájú korreferátumokat hallgatta meg. Nagy László, a Hadtörténelmi Intézet tud. főmunkatársa „Bethlen hadserege" címen a fejedelem hadművészetének, hadvezéri tevékenységének fő vonásait, majd hadseregének kortársi és mai megítélését ismertette. Rácz István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára „Bethlen és a hajdúk" c. előadásában a hajdúk társadalmi helyzetében letelepítésük után beállott változást értékelte; Bethlen hajdú politikájában Bocskai nyomdokain haladt, a hajdúkat továbbra is hadba szólította, de alkalmazkodva a változott körülményekhez, immár zsoldért. Czigány István, a Hadtörténelmi Intézet tud. munkatársa „Bethlen hadseregének ellátása" c.