Századok – 1981

Székely György: Emelkedő és hanyatló városok Európában a 17. század első felében 714/IV

722 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA Ehhez a testi-lelki pusztuláshoz képest viszonylag épen vészelte át a háborúkat és járványokat a magyar városhálózatnak az a része, amely átélte a 16. század oszmán hadjárásait. Debrecen népességét a 15 éves háború megpróbáltatásai 6 ezerre vetették vissza. Ez a város azonban 1605-ben és 1625-ben Erdéllyel ismertette el, hogy a beszökött jobbágyokat a megyék nem követelhetik vissza. A 17. század első felének hullámzást előidéző tényezői ellenére 1661-ben már 12—13 ezer lakossal számolnak. El kell fogadnunk, hogy akkor az ország legnépesebb városa volt, menedéke az elpusztult falvak életben maradt lakosainak is. Lélekszámát tekintve ennél lényegesen kisebb volt Kassa városa, ahol 1633-ban a falakon belül 2300, a külvárosban 1900 fő élt. Más kérdés a városiasság és külső forgalom foka, ami ezt a rést kicsinyíti. Erdély legforgalmasabb és művelődési szempontból is az első városai közé tartozott Kolozsvár, ahol az 1601, 1603 és 1611. évi 120 000 forint értéket elvonó sarcoltatás utáni viszonylag nyugalmas évtizedek virágzása folytán az 1600 körül 8500 főnyi lélekszámról emelkedve 1660 körül a népesség elérte a 10 000 főt. A városfalakon belüli négy negyedén túl a falakon kívül három irányban terjeszkedett. A kolozsvári magyar és szász patriciátus után a középpolgárságban is terjedt a renaissance ízlés. Az erdélyi bányavárosok is fejlődtek: Felsőbányán 1640-ben ötvöscéhet ismerünk. A városfejlődés útját újabb erdélyi tájak járták. Csíkszereda, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Szászrégen vásároshelyek után 1607-ben Gyergyószentmiklós Rákóczi Zsigmondtól kapott vásártartási jogot. Bethlen Gábor itt nem részletezhető gazdaságpolitikája, belső biztonságteremtése európai mérettel mérve is pozitív szakaszt jelentett.10 Ami a városok belső szerkezetét illeti, a Balti-tenger melléke már a korábbi középkorban is egyenetlen fejlődést mutatott. Voltak fejlett és nagy kikötővárosai, azokhoz vezető élénk utakkal és forgalommal és voltak város nélküli körzetei. Az egész vidékre rányomta bélyegét a német Hansa gazdasági túlsúlya. A világforgalmi átrendeződés és Németország belső politikai meg háborús eseményei megzavarták és csökkentették ezt a túlsúlyt, így az egész vidéknek a középkori főútvonal szerephez képest visszaesése mégis emelkedést biztosított a skandináv városoknak és a Hansa lengyel partokon lévő tagjainak. Lengyelország belső területein is átrendeződött a városok politikai és gazdasági súlya, 104-105.; J. V. Polisensky: The Thirty Years War (London, 1974) 103-106.; Joseph Macek: Jean Hus et les traditions hussites (XVe-XIXe siècles) (Saint-Amand, 1973) 343.; Jaroslav Marek: Spolecenská struktura moravskych královskych mëst ν 15. a 16. stoleti (Praha, 1965) 30.; Barta János és Klaniczay Tibor: i. m. 528, 541.; Kovács Sándor Iván: Gaál Gábor 1943. évi Szepsi Csombor kiadása 818.; S. H. Steinberg: Der Dreißigjährige Krieg und der Kampf um Vorherrschaft in Europa 1600-1660. 129. 1 °Ζoltai Lajos: Debrecen sz. kir. város határanak kialakuiasa es birtokainak megszerzése (klny. a Debreceni Képes Kalendáriom 1917-ik évi folyamából. Debrecen, 1916) 10.; Granasztói György: A városi élet keretei a feudáliskori Magyarországon (Kassa társadalma a XVI. század derekán) (kandidátusi értekezés; Bp., 1975) 90. és XII.; Jakó Zsigmond: Az otthon és művészete a XVI-XVII. századi Kolozsváron (Szempontok reneszánszkori művelődésünk kutatásához) (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bukarest-Kolozsvár, 1957) 364-366, 368-369, 374, 392.; Stefan Pascu (sub redacfia .. .): Istoria Clujului (Cluj, 1974) 139, 154-156, 158.; Balogh Béla hozzászólása Kovách Géza A korai kapitalizmus hazai fejlődésének kérdéséhez című közleményéhez (Korunk, 1977, 3. szám) 241.; Tarisznyás Márton: Gyergyó múltjából (Korunk, 1976. 5. szám) 340.