Századok – 1981
Makkai László: Bethlen és az európai művelődés 673/IV
694 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA Titokzatos erőkkel, mint minden kortársa, számolt, de ez korántsem nyűgözte őt le annyira, mint német fejedelmi kollégáit. Mikor első felesége boszorkányok rontásának tulajdonította halálosra forduló betegségét, s emiatt sok gyanúsítottat elfogatott, ő azt tanácsolta neki, hogy inkább kegyelmezzen meg nekik, mert ha megbetegítették, meg is tudják gyógyítani. „Ha pedig azok sem gyógyíthatnak meg, édes szívem, tudakozzál mindenütt valami fő orvosok felől, kik talám Isten után használni fognak."55 - teszi hozzá józanul. Udvari papot, udvari orvost, udvari történészt, udvari bolondot tartott, de udvari csillagjósa nem volt, holott akár a gazdátlanul bolyongó Keplert is megnyerhette volna erre magának. Nem tudunk arról sem, hogy udvari alkimistája lett volna, bár éppen ebben a vonatkozásban maradt fenn egy olyan, többé-kevésbé apokrifnak tekinthető hagyomány, hogy ő maga is foglalkozott aranycsinálással. 18. század végi német fordításban ismerjük Csáky István, Bethlen kamarása (később Brandenburgi Katalin kegyence, végül a királyi Magyarország egyik főméltósága) eredetileg magyar nyelvű alkímiai értekezését, melyet ő a fejedelem személyes munkájának mond, s állítása szerint úgy jutott hozzá, hogy Bethlen II. Mátyásnak küldte meg általa, és ő akkor magának is lemásolta. A szöveg a már említett Sendivogius módszerét úja le, mint amelyet Bethlen önállóan újra felfedezett. Hogy ezzel a módszerrel valóban lehetett aranyat csinálni, Csáky a fejedelem mesés gazdagságával bizonygatja. „Hogy az én keresztényi emlékezetre méltó felséges uram egy valódi adeptus, azaz a titkos művészet beavatottja volt, legkevésbé sem vonható kétségbe. Tizennyolc évi uralkodása alatt a legnehezebb háborúkat vívta ... és többször 30, sőt 40 ezer embert tartott szolgálatában .. . Ismeretes, hogy a háború országokat és népeket szegénnyé tesz, mégis a fejedelem végrendelete felbontásakor azt találták, hogy .. . feleségének ... 1000 000 dukátot aranyban, 100 000 birodalmi tallért készpénzben és 100 000 forintot német pénzben hagyott... továbbá arany és ezüst edényeket, ékszereket és drágaságokat, amelyek több mint fejedelmiek — királyiak voltak."56 Bethlenről tudjuk, hogy minden arannyá vált a kezében, amihez nyúlt, de nyilván nem az alkímia, hanem az okos gazdaságpolitika révén. Csákyról fel lehet tételezni, hogy kézirata tekintélyének emelésére a maga művét rejtette Bethlen neve alá, s a fejedelemnek semmi köze nem volt az egészhez. Csáky sorain kívül még pletykaszintű értesüléseink sincsenek Bethlen alkímiai érdeklődéséről. Magyar kortársai közül természetesen sokan hittek az aranycsináló mesterség hatékonyságában, így pl. Szepsi Csombor Márton 1617-ben a fémekről Gdanskban tartott akadémiai értekezésében hitet tesz az alkímia mellett, és szemtanút idéz Sendivogius (nála Sendgivoy) vasat arannyá változtató tudásáról.57 Magyarországi alkimistákra azonban nem tesz célzást, holott ha Bethlen udvarában folyt volna alkimista tevékenység, azt nem kellett vol.ia szégyellnie megemlíteni. Inkább az ellenkezőjét látszik bizonyítani Michael Maier, Rudolf császár-király már említett alkimistája ugyancsak 1617-ben kiadott Simbola aurea .. . c. könyvében, mikor arról panaszko-5 5 Történelmi Tár 1882. 127. Vö. Barcza i. m. 122. 56 Orient Gyula: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem alchimiája. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1927. 346. sk. 1. A részben közölt eredeti szöveg magyar fordításában sok a hiba. 5 ηKovács Sándor Iván-Kulcsár Péter: Szepsi Csombor Márton ismeretlen értekezése. Acta Hist. Litt. Hung. XII. 1972.
