Századok – 1981
Köpeczi Béla: Bethlen Gábor és állama 664/IV
670 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA mindenfelé inti, hogy elégedjenek meg széna-, abrak- és élésbeli ellátással, de a „más teherviseléstől és sarcoltatásoktól oltalmazzák a szegénységet."1 5 A gyulafehérvári iskola megalapításával, a jobbágyfiük taníttatásával, a református papok és tanárok nemesítésével, a tehetséges fiatalok külföldi egyetemekre küldésével tudatos művelődéspolitikát valósít meg. Meg van győződve arról, hogy „a tudós emberek hazánknak sok fő dolgokban hasznosan szolgálhatnak".1 6 Bethlen idejében nem lehetett modern értelemben nemzeti kérdésről beszélni Erdélyben, a különböző etnikumok a rendi társadalomban elfoglalt helyük és vallásuk szerint azonban biztonságban élhettek. A fejedelem tiszteletben tartotta a szászok kiváltságait, s igyekezett hozzájárulni a románok művelődéséhez nemcsak úgy, hogy támogatta a román nyelvű vallásos irodalmat, hanem úgy is, hogy a görögkeleti egyház moldvai, havasalföldi és konstantinápolyi kapcsolatait egyengette.17 Milyen volt Bethlen államelmélete? A politikát nem elméletből, hanem gyakorlatból tanulta, de figyelemmel volt kora politikai eszmeáramlataira. Fő olvasmánya a&iblia, amelyet a kálvini racionalizmus szellemében magyaráz, valahányszor politikáról van szó. Elfogadja Théodore de Bèze, vagy ahogy a magyar kálvinisták mondták, Béza Tódor tanítását, ami szerint a „nép teremtette a magistrátust és nem a magistrátus a népet", és azt az elvet, hogy az állam célja a társadalom rendjének és virágzásának biztosítása. Ez a gondolat nem áll távol a szabad fejedelemválasztás gyakorlatától és a közjó szolgálatának hagyományos erdélyi felfogásától. Bethlen azonban magáévá teszi Béza ama nézetét is, hogy az egyszer megválasztott fejedelem hatalma isteni eredetű, s vele szembefordulni nem szabad, hacsak nem gyakorol zsarnoki hatalmat a vallás elnyomására.18 A fejedelmi hatalom erősítése a kor politikai gondolkodásának egyik fö eleme. Bethlen szereti olvasni - mint erről politikai végrendelete tanúskodik — „a görög és római birodalmaknak veszedelmekről" szóló történeti munkákat, de ismeri I. Jakab angol király Basilikon doron vagy másként Királyi ajándék című munkáját is, melyet Szepsi Korotz György 1612-ben jelentetett meg magyarul, Pataki Füsüs János Királyoknak tüköré című 1626-ban kiadott eredeti írását, Antonio Guevarának A fejedelmek serkentő órája címen 1628-ban Draskovich János és Prágai András fordításában megjelentetett könyvét. Udvari emberei, köztük Péchy Simon vagy Kovacsóczy István kancellár, a „Machiavellisatióról" író Alvinczi Péter tájékoztatják Machiavelli, Bodin és más politikusok nézeteiről. Ekkor már szinte közhely G. Botero nyomán államrezonról beszélni, amellyel az abszolutista törekvéseket alátámasztják. Jellemző, hogy Alessandro Lucio, Bethlen Velencébe küldött követe az államrezonra hivatkozik a szenátus előtt, amikor a fejedelemnek a törökkel való kapcsolatairól vagy az olaszok összefogásáról szól Spanyolország ellen.19 1 5 így például 1619. dec. 23. parancsa. Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelei, id. kiad. 160. 1 4 Vö. Tarnóc Márton Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában, Budapest, 1978. 1 ''Juhász István: A reformáció az erdélyi románok között, Kolozsvár, 1940. 1 *P. F. Geistendorf: Thédore de Bèze, Genf, 1949. A magyar kálvinisták (köztük Méliusz Juhász Péter és Károli Gáspár) és Béza kapcsolatairól Ch. Eszlary: J. Calvin, Th. de Bèze et leurs amis hongrois, Bulletin de l'histoire du protestantisme français, 1964. "Lucio egyik beszédében egyenesen Machiavelli patriotizmusát idézi: „Diro con buona permissione di Vra Sert a che adesso s'apresenta il tempo (et piu induggiando sara troppo tardi) che ripigliando quel l'avito et innato nostro valore, poiche le forze sono istesse se non maggiori, et le
