Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Szűcs Jenő: Megosztott parasztság - egységesülő jobbágyság. A paraszti társadalom átalakulása a 13. században. (I. rész.) 3/I

EGYSÉGESÜLŐ JOBBÁGYSÁG A 13. SZÁZADBAN 61 egységnek fogták fel önmagukat. Akadt persze még itt is néhány család, akik kívül maradtak a körön. Az apátság galántai „palotája" mellett egy kerten kívül megmaradt öt ekealjnyi „egyházi föld", melynek művelése három szolgacsaládra (servi) hárult; ők még mindig nem kerültek be a „salai emberek" társaságába. De ezek az emberek a kilenc faluban oly mértékben tudatában voltak önnön egységüknek, hogy nem elégítette ki őket, hogy a király a maga „könyörületes" tehermérséklését rájuk nem terjesztette ki, az ő esetükben egyszerűen csak a hét év előtti állapotot hagyta jóvá. Alighanem az a feszültség is mozgatta őket, mely még mindig fennállt adójuk és a szabad telepeseké közt. A király távoztával, még az 1240. évben megtagadták az adófizetést, elfoglalták az apátsági földeket és egyéb egyházi „jogokat", nyilván malmokat és hasonlókat. Az apátság kénytelen volt meghátrálni, oklevélben beismerve félelmét, hogy e népei „szétszóródnak". 1241 elején szóba sem került már holmi börtönbüntetés vagy kopaszra nyírás fenyegetése, sőt az apát tárgyalásba bocsátkozott eme újból lázadó alattvalóival, és velük immár írott „szerződést" kötött (fecimus conventionem), melynek tartalma a korábban már megismert, holdanként 1 pondusra szállított — egyhatodnyi arányú — adómérséklésen túl azzal egészült ki, hogy az apát most már a „megszállás"(descensus) jogáról, vagyis e kiegészítő termény adófaj tárói is lemondott, minderről pedig a saját és a káptalan pecsétjével megerősítve oklevelet állított ki, azzal az elvi jogi nyilatkozattal, hogy e földek korábbi helyzetét „más státussá" alakította át (in alium commutavimus statum). Van még egy fontos fogalmi vetülete a fejlemények e tatárjárást megelőző záróaktusának. A tárgyalások folyamán és az oklevélben nem emlegettek már jobbágyokat és halászokat, szabadosokat és harangozókat, mint még egy éve Albeus mester összeírásában is, vagy a korábbi egyezkedésekben, hanem e kilenc faluban élő egész népesség neve a szerződésben egyszerűen ez volt: a Vág fölötti Sala föld „népei" (populi ibidem degentes). A pannonhalmi birtokszervezet e szigetén a conditionis grádusok válaszfalai már leomlottak, midőn e „népek" — lényegileg immár egységesen jobbágyparasztok - szembenézni kényszerültek a Vág völgyén beáramló tatár csapatokkal. JEGYZETEK Ez az írás egy tervezett összefoglaló munka (Az utolsó Árpádok) agrártörténeti fejezetének részlete, három alfejezete. Maga a fejezet (A falu: „Agrárforradalom" a 13. századi Magyarországon) az itt közölt részletet megelőzően hat alfejezetben taglalja a 13. századi agrárátalakulást (Népesség: Külső telepesek és belső demográfiai tényezők - Népességmobilitás: Paraszti,,vándormozgalom" és földesúri telepítések - Az agrártechnika új eszköze: A kerülő eke - Új művelési rendszerek: A szabályozott talajváltás és egyéb határhasználati formák - Az „agrárforradalom" eredménye: A gabonatermelés produktivitásának emelkedése - Állattenyésztés. A parasztgazdaság egyéb ágai) és egy további alfejezettel zárul (A jobbágy jogai és kötelezettségei. A földesúri járadék kérdése). A műfaji jellegből és a részletközlés tényébó'l szükségképpen következnek bizonyos sajátosságok, melyek révén ez az írás némileg elüt egy szakfolyóiratba írt szaktanulmány íratlan követelményeitől. A műfaji jellegből következik a törekvés az összevont tárgyalásmódra, részletelemzések lehető mellőzésére (vagy csak a végeredmények lehető összevont közlésére) és a hivatkozások lehető legösszevontabb formájára. A részletközlésből viszont az következik, hogy a címben jelzett témának nemcsak gazdaságtörténeti alapvetése, hanem ahhoz szervesen hozzátartozó néhány kérdéskör tárgyalása is hiányzik e helyütt, vagy csak sommás utalások formájában szerepel. Ilyen például a birtokviszonyok átrendeződésének, a telepítéseknek, egyáltalán a népességmobilitásnak a parasztság egységesülését siettető hatása, vagy másfelől a folyamat olyan vetületei, mint a szabad költözés, egyáltalán a pozitív jogok vagy