Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Wittman; Tibor: Estudios económicos de Hispanoamerica colonial (Ism.: Petz György) 634/III
634 TÖRTÉNETI IRODALOM TIBOR WITTMAN: ESTUDIOS ECONÓMICOS DE H1SPANOAMERICA COLONIAL GAZDASÁGI TANULMÁNYOK A GYARMATI SPANYOLAMERIKÁRÓL Akadémiai Kiadó Bp., 1979. 295 I. A kötet tanulmányait még Wittman T\J»or válogatta 1970-7l-ben, és csoportosította öt nagyobb egységbe. Legjobbnak tartott tanulmányait gyűjtötte e kötetbe, amely méltatlanul sokáig várt kiadásra. Az elsó' témakör: „A spanyol monarchia, az Indiák és a róluk alkotott kép az európai gondolkodásban". A spanyol abszolutizmus jellegének s a 16-17. század dekadenciájának kutatási módjaihoz fűzött megjegyzések után, három portré következik. Újszerű piódon figyel a nemzetközi jog „atyjának" tisztelt Vitoriára („Francisco de Vitoria és a spanyol gazdasági jog az Indiákon"), és igazolja: Vitorlának az államról alkotott elképzelései, az indiánok szuverenitásáról megfogalmazott nézetei mögött gazdasági meggondolások álltak. Wittman e gazdasági elképzelést tartja kiemelkedőnek Vitoria életművében, amelynek alapján az a gyarmati rendszert az atlanti világpiac keretén belül helyezte eL A magyar historikusok számára sokáig az egyetlen ismert mű Campanella „Spanyol monarchiája" volt. Campanella ugyancsak Amerika miatt érdekelte Wittmant. („Spanyolország és Amerika Campanella spanyol monarchiájában"). Wittman analízise szerint a „fekete legenda" leegyszerűsítései és a spanyol ökonomisták merkantilista irodalma közötti átmenetet képviselő Campanellánál a Las Casas-i hang szólal meg újra, de az Újvilág fontosságát fölismert spanyol politikai, gazdasági regeneráció érdekében. Wittman Tibort erősen foglalkoztatta az európai Latin-Amerika kép. Ezt elemezte Vitoria és Campanella kapcsán is. Az Újvilágról alkotott kép sokat árul el alkotójáról - írta Wittman Comeniusról szólva (,AZ Újvilág képe J. A. Comenius műveiben"). A nagy pedagógus a barbárság-civilizáció kettősségében szemlélte korát. Univerzalizmusában fontos szerepet tulajdonított az Újvilágnak. Elismerte a spanyolok civilizációs misszióját, de ugyanakkor egy nemzetközi bíróság létrehozását sürgette, melynek segítségével az egész világ hasznára alapítanának kolóniákat, s nem fegyveres erőszakkal. Comenius alapvetően pedagógiai szempontokból foglalkozott az Újvilág népeivel, nem téve különbséget a primitív törzsi és fejlett prekolumbián kultúrák között. A világbéke elérése érdekében kölcsönös kereskedést óhajtott, mely közel hozza egymáshoz a népeket, s melynek során első lépésként az európaiak kultúrájukkal fizetnek a rengeteg nemesfémért, hiszen csak a művelt ember tudja a természet kincseit felhasználni. A második rész az: „Európa és a spanyolamerikai gazdaság" címet viseli. Két tanulmánya a „latin-amerikai termelési mód" kérdését vizsgája, szervesen összekapcsolva a „négyszögűvé" vált világgazdasággal. Foglalkozik az árforradalom közép-európai szerepével, jelenségeivel („Az amerikai nemesfém és Magyarország agrárszerkezete a 16. században") megállapítva, hogy a potosí-indián kényszermunka és a kelet-európai második jobbágyság tendenciája között a gazdasági élet dinamikája teremtett sajátos összefüggéseket. („A 17. századi európai krízis és Spanyolamerika"). A harmadik egységben Wittman Tibor az Antillákról" szóló tanulmányaiban helyszínen gyűjtött anyagok alapján Kuba 17-18. századi gazdasági folyamatait tárgyalja, különösen a „dohány kontra cukor" harcának mozgatóit, a monokultúrák kialakítását a Karibi-térségben, és fölhívja a figyelmet Mexikó és Kuba regionális szerepének alaposabb vizsgálatára. A negyedik és ötödik rész, amely a kötet nagyobb felét teszi ki, az Andok térségének történetéről írt tanulmányokat tartalmazza, amelyekben a gazdasági alapokat vizsgálva próbál Wittman magyarázatot adni a nemzetté válás problémáira. A Canetéről szóló tanulmányában Wittman Bolívia kialakulásának történetéhez egy, a 60-as években felfedezett forrást elemez („A gyarmati Bolívia néhány gazdasági problémája"). Az egységes Perui Alkirályság kettéválásához - perui és bolíviai államra - nem elegendő a földrajzi, politikai magyarázat, hangsúlyozza Wittman Tibor. Nagyrészt gazdasági okok miatt határolta el magát „Felső-Peru" kreol uralkodó osztálya Limától és Buenos Airestől. A potosi azoguerok és a mögöttük álló gazdasági struktúra - a hanyatló ezüstbányászat - már nem tudta úgy befolyásolni a születő
