Századok – 1981

KÖZLEMÉNYEK - Urbin Aladár: Batthyány Lajosné visszaemlékezései férje fogságára és halálára 587/III

BATTHYÁNY LAJOSNÉ VISSZAEMLÉKEZÉSEI 619 azonban azt az ígéretet kívánták, hogy ha férjét látta, azonnal a várost hagyja el, mi a grófnő nevében tudta nélkül meg is igértetett. Gr. Szapáry Antal a grófnőt octóber 5-én az Újépületbe kísérte a szobaajtóig, hol gr. Batthyány Lajos tartatott. A grófnő két profos és egy tiszt meg közlegények jelenlétében bevezettetett a grófhoz. Ez nyakába borult, a grófnő nagyon sírt, a gróf vigasztalá. Mondá: nem fog az soká tartani, éff csak azon legyen, ha kegyelmet nem tud kieszközölni, hogy ne akasztassék, hanem lövettessék agyon. Ezalatt az öt minutom lefolt és az egyik kisérő durva hangon mondá: Die fünf Minuten sind vorüber, Sie haben sieht nicht mehr zu sagen, — és a grófnőt elmenetelre kinszeritették. Ez kijelentvén férjének, hogy azonnal visszasiet a generálisokhoz, kegyelmet fog kérni és vissza fog jönni a gyerekekkel. Megölelte férjét és távozott, nem tudván a grófnő mily nehéz vala csak engedelmet is kapni, hogy ő lássa férjét, úgy azt sem tudta, hogy Szapáry Antal ígérte a grófnő nevében, hogy azonnal a várost elhagyja. Szapáry kérte a grófnőt, menne el gyermekeivel azonnal Fóthra. A grófnő annyira magán kívül volt fájdalom és bágyadtság, szomorúság és desperatió által, így Fóthra vitetett. Gyóntató atyát [küldött] szinte előbb férjének, mert a gróf mondá, ha a grófnő kívánja, küldjön nékie papot. Szántóffy tisztelendő urat kerestették, de ezt nem találván, Károlyi Sándor francia pap-nevelője küldetett be. A gróf barátságosan fogadta, igen resolut szólott a halálról véle, mire a fal mellett két székre ültek, a két profos eleikbe állott — oldalas két strázsa - oly közelre, úgy, hogy ha a gróf akart volna is gyónni, lehetetlen lett volna egy szót is mondani anélkül, hogy ezek meg [ne] hallották volna. Mit a francia pap a Verhörnél kijelentette, amidőn a tőr miatt nyaggatták. A papot a gróf az ajtóig kisérte és megköszönte nekie szívességét eljönni. Ez után Szántóffy jött, ezt szinte barátságosan fogadta és mondá nékie, [hogy] a másik pap épen eltávozott, mire ez is elment. A gróf 5-ről 6-ra éjjel agyon akarta magát szúrni, a tőr azonban rövid és gyenge lévén, hegye eltörött az oldalbordán, mire a nyakán kévő ereket keresztülvágta. Annyi vér follott, hogy a bőrlepedőn madrácon keresztül az ágy alatt reggelre egész vértócsa vala. Két strázsa egész éjjel az ágya mellett állott. A gróf a legnagyobb vigyázattal csak a takaró alatt tehette a vágást, mi szinte lelki erejére mutat. Reggel amidőn a profos felkölteni akarja, hogy öltözzék, a sok vérfolás által oly bágyadt volt, [hogy] nem tuda beszélni. Feljelentvén ezt a profos, nyakra-főre orvost kerestek. Balassa épen akkor fogva volt az Újépületben, [s] az első orvos volt, kit találtak. Kijelentési szerint, ő minekutána látta a grófot, azt gondolta, hogy csak még egy pár minutáig élhet. Balassa visszaküldetett börtönébe, Bé doctor jött, ez verbandot adott. Ezt a gróf felszakította, mire még jobban folyt a vér. Újonnan bekötötték és kezeit öszvekötötték. Bé doctor azonnal - ámbátor torkon sebesülteket szokás ellen vagyon felakasztani — azon jelentést tette, hogy gróf Batthyányt mégis fel lehet akasztani. Ezen állapotban a gróf 6-án estve 5 óráig tartatott. Liechstentein a maga felelősségére vállalta és az agyonlövést rendelte [el]. Felöltöztették. Egy regement-káplár magyar ember jött a grófhoz. Ennek a gróf egy igen szép búcsúzó levelet adott által a grófnő számára, melyet a gróf octóber 5-én estve írt, kérvén őt, adná által a grófnőnek. Amidőn a vészhelyre indultak, a gróf mondá: Ne gondolja tisztelendő ur, hogy annyira félnék a haláltól, de nagyon sok vért vesztettem, azért vagyok oly bágyadt. Agyonlőnek vagy felakasztanak? Lemenet közben a papba fogózott. Bé doctor szinte segíteni akart, mire ezt eltaszitá. Méreggel tartották volna, hogy életerejét felizgassák és borral, ez is mon-