Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Deák István: Guyon Richárd délvidéki hadjárata a szabadságharc utolsó heteiben egy kiadatlan hadtest-napló tükrében (1849. június 26-július 30.) 557/III
GUYON RICHÁRD DÉLVIDÉKI HADJÁRATA 1849 NYARÁN 559 magyar hazafi lett belőle, bár magyarul még mindig alig beszél valamit. Felesége révén a haladó eszmékkel is megismerkedett. 1848. szeptember 15-én Guyon már honvédőrnagy, részt vesz a schwechati csatában. Október 31-én ezredes, 1849. január 6-án hadosztályparancsnok a feldunai seregben, február 5-én fényes győzelmet arat Branyiszkónál, és március 8-án tábornokká nevezik ki. Ünnepelt vezér, meggyőződéses forradalmár, és bár Görgey hadtestében szolgál, Görgeynek esküdt ellensége. Március 10-én Komárom várparancsnokává nevezik ki, de állomáshelyét csak egy hónap múlva tudja elfoglalni, miután kalandos úton, zsidónak öltözve, szökött a körülzárt erődbe. Buda ostroma idején súlyos konfliktusba kerül Görgeyvel. Az utóbbi emlékirataiban később azzal vádolja Guyont, hogy készakarva késleltette a nehéz ostromágyúk átszállítását Komáromból a budai vár alá, és hogy Guyon miatt húzódott el olyan végzetesen a vár bevétele.1 0 Mint újdonsült hadügyminiszter, Görgey május 21-én elcsapja Guyont, és helyébe Klapka tábornokot küldi Komáromba. Néhány nappal később Guyon a X. vagy tartalékhadtest parancsnoka, de ez meg Kossuthnak nem tetszik, aki Guyont fontosabb szerepre tartja méltónak. Kossuth követelésére Guyont június 24-én a déli hadszíntérre irányítják.11 Kossuth eredeti elgondolása szerint Guyonnak a Temesvárt és Aradot ostromló V. hadtestet kell átvennie a lassú Vécsey tábornoktól, de minthogy Vetter altábornagy, a déli seregek új fővezére, ragaszkodik Vécseyhez, Guyont végül is a Bácskában működő IV. hadtest élére állítják.12 Guyon azonnal elindul Pestről — ezen a ponton veszi át a szót a tábornok névtelen naplóírója, akinek kilétét a legszorgosabb nyomozással sem sikerült kiderítenünk. Annyi bizonyos, hogy a naplóíró intelligens ember, nem hivatásos katona, hibátlanul és elegánsan ír németül, Guy ónra való tekintettel nem is vezetheti a naplót magyarul, rajong parancsnokáért és a magyar ügyért és — Guyonhoz hasonlóan — meggyőződéses republikánus. A napló egyes kitételeiből arra következtethetünk, hogy írója nem magyar származású. A napló megindítása egybeesik a szabadságharc végső válságának kezdetével, váratlan befejezése két héttel előzi meg a világosi fegyverletételt. Az írást mégsem hatja át a forradalom bukásának tudata. Ellenkezőleg, derűlátás és a győzelem bizonyosságának érzete áramlik soraiból. Nem ritkaság ez az optimizmus, sőt jellemző a forradalom mellett végsőkig kitartó katonák és civilek jelentős részének hangulatára. Ez a vak bizakodás magyarázza azt az iszonyatos megdöbbenést, amelyet a világosi fegyverletétel vált ki a hazafiak körében. Nem sejtették a bukást, és ezért évekkel később sem képesek felfogni a vesztett háború tényét. '"Arthur Görgey: Mein Leben und Wirken in Ungarn in den Jahren 1848 und 1849. Leipzig, 1852. II. köt. 80-81. "OHB. 1849: 8481. Kossuth Vetter altábornagyhoz, a déli seregek fővezéréhez, németül. Budapest, 1849. június 22. Közli KLÖM XV. köt. 566-567. 1 * Kossuth Görgeyhez. Budapest, 1849. június 22. Közli KLÖM XV. köt. 563-566. 7*
