Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 529 dalmi valóság átfogó, országosan kisugárzó nagy problémáit. Ez az érzékenysége morálisan motivált. A zalaegerszegi tűzvész leírása kapcsán önmagát is megítéli, mert a kárvallottakon, akik jobbára szegénysorsúak, nem segíthet úgy, mint akaija. Azok pedig, „akik tehetnék ezt, a bőség özönében nem veszik észre mellettük szűkölködő felebarátjokat, vagy ha észre veszik is, megvetik" őket.2 3 Később, amikor harmadik hónapja tartózkodik a pozsonyi diétán, és rendszeresen tudósítja sógorát a politikai tárgyalások menetéről, hasonlóan nyilatkozik egy másik epizód említése kapcsán. Politikai tudósításaiban kitér a pozsonyi villámcsapás^Játványa alkalmával szerzett szomorú tapasztalatainak leírására. „Láttam én Barátom — íija sógorának — az óriási koronát a déli nap sugaraiban magosan és pompásan ragyogni, de láttam azt másnap, a menykő által lesújtva, a tűzben kormossá pörzsölve porban heverni... és még sem lepett ez meg annyira, mint tegnap előtt a . .. külső városban porrá égett öt hitvány háznak tekintete; a tornyot és koronát gazdag emberek állítják helyre, de ezen öt háznak tulajdonosi nyomorult napszámosok, kiknek csak nem mindenök, az egyiknek még egy gyermeke is benn égett" — „a tegnapi kerületi ülésben — fűzi hozzá — közel ezer forintot gyűjtöttünk számokra."2 4 Jellemző érzékenység az élet mindennapjainak szomorú sorsokat idéző kisebb eseményei iránt. A hétköznapok éles szemű megfigyelője azt tartja, hogy a legtöbb ember lenézi a kis tényeket. Holott szerinte igen sokszor éppen ezekből indulnak ki a közeli és a távoli nagy események.2 s A fiatal Deák e helyi mozzanatra kitérő reflexiója nemcsak tudósításai szellemét, tartalmi fordulatait jellemzi, de felvillantja írójuk egy karakterisztikus tulajdonságát is: a mindennapok egyedi jelenségeinek a társadalom nagy kérdéseivel összekapcsolt látásmódját. Az epizód leírása ugyanis szerves része a nagypolitika kérdéseiről tömör tárgyiassággal szóló tudósításának. Olyan aktuálpolitikai kérdések sorába helyezi el a mozzanat leírását, mint aminők — többek közt — a protestánsok vallásegyenlősége támogatására, az abszolutisztikus végrehajtó hatalom megfékezésére, a sajtószabadság jogának kivívására, a jobbágyok börtönbüntetésének eltörlésére vonatkozó reformtörekvések s a köröttük zajló ellentétek, huzavonák ismertetése. A magánembernek a kis kérdések kapcsán megnyilatkozó nézetei egyeznek a közembernek a nagypolitika kérdésében vallott állásfoglalásával: mert valóban gyalázatos volna az egész mívelt világ színe előtt — íija sógora közbenjárását is kérve ez utóbb említett törvénytervezet pótlólagos megyei támogatásához — ha egy olly törvény,2 6 melly az önkényt akaija el törölni, ellenkezésre találna"; a megyében. Deák nem tartozik azoknak az általa bírált „képmutatók" és a politikai érvényesülés vágyától fűtött „dicsőséget keresők" sorába, akik - szavakban — a jobbágyok „heves barátai, mégis köztük többen vannak, kik azokkal irgalmat nem ismerő keménységgel bánnak" a hétköznapokban.2 7 A rendi gondolkodás 23 Az idézett szavak Deák egyik, Vörösmartyhoz 1826. július 29-én írott, Kehidáról keltezett leveléből valók. VMÖM. i. m. 17. k. 147-149. 24 Deák Ferenc levele Oszterhuber Józsefhez, Pozsony, 1833. július 4. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára, Levelestár, 14. sz. fólió. (A továbbiakban: (SzK.-K-L.) 2 'Deák e jellemző felfogására ld. gyámleánya visszaemlékezéseit, i. m. 30-31. 2'Deák idézett levelében a nevezetes 8. úrbéri törvényjavaslatra utal. A javaslat a jobbágyok személyi és vagyoni biztonságáról kíván intézkedni. Támogató utasítása ekkor még nem volt hozzá. 2 7 A politikai „képmutatók"-ról idézett kijelentésére ld. az 1832. évi február 24-én, Kehidáról keltezett, Vörösmartyhoz írott levelét. Ld.: Pukúnszky i. közleményét, 315. és VMÖM. 18. k. 30-33.
