Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Sándor Pál. A pályakezdő Deák portréjához 522/III
A PÁLYAKEZDŐ DEÁK PORTRÉJÁHOZ 525 országos politikának és tanúja a főrendek negyedik úrbéri válaszüzenete által felhevült politikai kedélyeknek az alsó tábla 1833. november 13-i kerületi ülésén, ő az, ki az addig kiharcolt reformok védelmében óvatosságra int az erőfölényben lévő főrendek és a kormány ellen irányuló taktikailag szükségtelen éles hangú viszontválasz ellen. Deák arra szólítja fel a dörgő hangú ellenzéki követeket, hogy „feleljünk .. . mérsékléssel, illendően és azon méltósággal, melyet helyheztetésünk megkíván .. ."8 Ez a — szellemi megújhodást minden követelő türelmetlenségtől és érzelmi fűtöttségtől mentesen inspiráló - politikai modor elválaszthatatlan Deák egyéni hajlamaitól. A szenvedélynek ezt az érzelmek rejtettségéből fakadó hiányát a korán bontakozó intellektus képzelőerőt mozgósító ereje helyettesíti. Eleinte kezdetleges módon: a játékpótló fűzfavesszők faragása formájában. Ezeket, a különféle formában kifaragott botokat a gyermeki képzelet paripáknak tekinti, s ő azokon naphosszat lovagol. Tizenkét esztendős, amikor egykori malombeli élményeinek maradandó benyomásait, nővére kérdezve meséitető, értelemfejlesztő nevelésének eredményeként is, a képzelet erejével felidézi és malmot farag magának. Innen ered későbbi tehetsége a faragáshoz. Kehidai otthonának folyosója az évek haladtával megtelik a különféle faragott munkaeszközökkel, ott szinte külön műhelyt rendez be magának. Ε kedvtelő tevékenysége valójában egy másik formája állandó magányérzete oldásának. Későbbi éveiben oly tökélyre emeli ezt a képességét, hogy nemcsak különböző tárgyakat — botot, pipát, kisebb bútordarabokat - a természet világából éles szemmel megfigyelt állatalakokat — hanem különleges megfigyelő-emlékező — felidéző képességről és karaktert formáló képzelőerőről tanúskodó emberi arcokat is megmunkál, köztük a magáét.9 Intellektuális koraérettsége, egyéni adottsága mellett, idősebb és szellemileg fogékony testvéreinek nevelő tevékenységére vezethető vissza.1 0 Tizennégy esztendős, amikor a poétika tanára őrá bízza a tanítás és a felügyelet ellátását az osztályban; tanulótársai tőle kérnek tanácsot az iskolai ünnepségek rendezése alkalmából; később pedig, jogakadémiai növendék korában, őt hívják intézkedni a diáktársak közti perpatvarok eseteiben, és az ő ellenőrzése alá helyezik a szegény diákok sorsát könnyítendő akadémiai segélyegylet működését.1 1 A serdülő ifjú elhanyagolt külseje és flegmatikus, kényelemszerető viselkedése mögött az értelem állományába mélyen beágyazódó gondolatok rendet teremtő, fegyelmező s magának szellemi respektust is kivívó képessége rejtőzik. Miként magányossága is korán megnyilatkozó szociális érzékenységet és ítélőképességet takar. Az ifjú diák figyelme és érdeklődése a rá ható külső ingerekre, melyeket elsősorban mint értelmi összefüggéseket él át, általános és átfogó irányulású. Kanizsai iskolaévei alatt a jegyzetelés pressziója alól, belső kényszertől hajtva, felmenti magát; legfeljebb apró ringy-rongy papírdarabkákra firkantja a tanítási 8 Deák Ferenc beszédei 1829-1841, összegyűjtötte Kónyi Manó, Bpest, 1882, 35. Az 1903. évi második, bővített kiadásban a 41. lapon (A továbbiakban: Kónyi Af., mindig az első kiadást idézzük.) 'Gyámleánya visszaemlékezései 51. Ferenczi: i. m. I. k. 23-24.; Eötvös K. i. m. I. k. 82-87.; Pesti Hírlap 1903. október 17. 284. sz. 19-20. 1 °A kisgyermekévek értelemfejlesztő és gondolkodásra serkentő mozzanatairól bővebben lásd: gyámleánya visszaemlékezéseit az 53. oldalon; továbbá: Eötvös K. i. m. I. k. 120-121. 11 A kanizsai, majd a győri tanulóévek említett eseményekői ld.: Hazai és Külföldi Tudósítások 1877. 34. sz.; továbbá Eötvös K. írását, Deák Ferenc mint tanuló címmel a Vasárnapi Újság 1876. sz.-ban a 86. lapon. Ezekből idézi a jelzetteket Ferenczi i. m. I. k. 35-36. Középiskolai tanulmányait Deák 1811-ben Keszthelyen, a csornai premontreiek vezetése alatt álló gimnáziumban, 1812-13-ban a pápai algimnáziumban, 1813-17 között Nagykanizsán a piarista gimnáziumban végezte el. 5 Századok 1981/3
