Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 1790-1848 KÖZÖTT 511 13. táblázat Magyarország és Horvátország (becsült) állatállománya' Év Szarvasmarha Sertés Juh Ló 1787 2 395 522 „ _ 451 000 1798 --2 500 000 -1802 --3-3 500 000 -1809 --8 000 000 -1818 -3 560 000 6 000 000 -1819 2 321 000 -6 000 000 452 000 1820 3 350 000 3 000 000 6 000 000 700 000 1829 3 394 000 -3 731 000 739 000 18372 5 800 000 3 080 0003 22 200 000 -1840 3 551 000 -4 652 0004 814 000 1842 4 260 000 4 000 000 17 000 000 1 000 000 1844 4 800 000 4 000 000 22 000 000 1 280 000 1845 4 800 000 4 000 000 18 000 000 1 000 000 'Benda: 131-133. o. 63-70., 72-73. táblák. 2 Feltehetően még a Partium nélküli Magyarország állatállománya. 3 Évente levágott és az országból kivitt sertések száma. 4Benda: 132. o. jegyzetében említi - a hivatalos statisztikára utalva -, hogy a becslés téves és a valóságos juhállomány Magyarországban és Horvátországban legalább 16 mülióra — a Tafeln zur Statistik der österreichischen Monarchie c. hivatalos statisztika szerint a Határőrvidékkel együtt 21 millióra tehető. között 2,17 millió ft. C. M. volt az évi export átlag értéke),51

ami a magyarországi dohány árának csökkenéséről tesz bizonyságot, minthogy a két időközben a termelés és a felvásárlás mennyisége is növekedett. Az árak és a kiviteli érték csökkenésében a virginiai, a német- és olaszországi dohány versenyének éppúgy szerepe volt, mint a magyarországi áru hanyag kezeléséből fakadó gyengébb minőségének. A magánkereskedelem által forgalomba hozott, évi átlagban 50 ezer bécsi mázsa súlyú dohány egy része az 1830-as években a francia és a svéd királyságba került, a többit az örökös tartományokban értékesítették.5

2 Az ország bortermelésének - egykorú becslés szerint — 22%-a került exportra. Nem deríthető ki, hogy az országban elfogyasztott 78%-nak mekkora hányadát fordították a termelők saját fogyasztásukra, és hányadrészét értékesítették a belső piacon. A borkivitel értéke az 1815 utáni évtizedben a 19. sz. elejéhez képest egyharmadával, 1831. és 1840. között évi átlagban további 6,87%-kal gyarapodott. Az 51

Az 1834-1837 évek átlagára P. H. 1845. 15. sz. 54., az 1841-1846. évi átlagra Hauptübersicht . . . 52

Gyömrei 237, 244, 251. 4·