Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III
504 MÉREI GYULA termékek előállítóiról nem is szólva. A pesti vásár legnagyobb vevői azonban a bécsi kereskedők voltak. Ezeknek a gyapjúféléknek áralakulását változatlanul elsősorban a londoni gyapjúpiac kereslete és az ahhoz igazodó többi európai piacé szabta meg. Elsőként a legfinomabb és a finom gyapjú más országban való elhelyezésének csökkenése hatott az árakra, amikor London már az 1840-es évek első felében kezdte visszafogni ennek az árufélének importját a kontinensről. Az örökös tartományok, elsősorban Bécs növekvő felvevőképessége azonban, de a boroszlói, francia, holland, svájci, olasz kereskedők vásárlásai is hamarosan kiegyenlítették ezt a hátrányt. A középminőségű kétnyíretű gyapjú kereslete változatlanul jó és a recesszió idejét leszámítva javuló tendenciájú volt mind az örökös tartományok, mind más országok, elsősorban francia és olasz vonatkozásban.4 1 Külön figyelmet érdemel a fajtanemesítés miatt hanyatlóban levő racka és cigája juhtenyésztés terméke, a durva gyapjú iránt megnyilvánuló állandó érdeklődés. A keresletet a folyamatosan csökkentett állatállomány kevesbedő hozama nem tudta kielégíteni, úgyhogy 1841-ben már racka- és cigájagyapjú importjára került sor a Havasalföldről. A legnagyobb tételeket a Magyar Királyság déli részeinek és az ezekkel határos — török uralom alatt levő — területek kereskedői, magyarországi viszonylatban posztó, takaró, halinaposztó gyártók vették meg. A racka- és cigájagyapjú termelésének csökkenése folytán keletkező űrt a halinaposztót készítő belföldi kézműiparosok, manufaktúratulajdonosok, bunda-, szőrmekészítő és tobakos mesterek gyártási folyamata során megmaradt hulladékgyapjúból is igyekeztek kitölteni. Az örökös tartományok, elsősorban Bécs, is vettek át, nem is kevés racka- és cigájagyapjút. Ez az elhelyezési forrás azonban 1844-re már bedugult, mivel a Galíciából vámmentesen a Kaiser Ferdinand Nordbahnon szállított nagymennyiségű rackagyapjú versenyét a magyarországi nem állta.42 A gyapjúforgalom méreteit érzékeltetheti, hogy a június eleji pesti gyapjúvásáron 1836 óta kimutathatóan átlag 40-50 ezer bécsi mázsa gyapjú került forgalomba, és az esetek többségében el is kelt. Összehasonlításként említhető, hogy a lipcsei, a brünni, a Majna melletti frankfurti vásárok felhozatala nem vagy csak alig múlta felül a gyapjú fő eladási időpontjául szolgáló Medárd-napi pestit. Emellett még a pesti őszi, téli és tavaszi vásáron is tetemes gyapjúmennyiség talált vevőre. A losonci, a váci vásár forgalma lényegesen kisebb volt, és 4000-5000 bécsi mázsa között mozgott.4 3 41 Az egyes gyapjúfajták keresletére Oe. N. 1826. 1. kötet. 6. sz. 48., 1830. 2. kötet 56. sz. 448., 2. kötet 72. sz. 574., P. H. 1836. 71. sz. 379., 93. sz. 571., 1837. 35. sz. 151., 1838. 24. sz. 95., 1839. 43. sz. 185., 1840. 1. sz. 1., 21. sz. 85., 42. sz. 169., 49. sz. 201., 1841. 58. sz. 243., 86. sz. 365., — A gyapjútermés szerződéssel előre lekötésére P. H. 1839. 31. sz. 9., 1845. 1. sz. 1., 16. sz. 61., 37. sz. 145., 1846. 1. sz. 1., 17. sz. 65. (községekkel szerződés); - morvaországi és csehországi posztégyártók és gyapjúkereskedők vásárlásaira a pesti, a váci, a losonci gyapjúvásárokon Kémlő 1836. 2. sz. 9., 24. sz. 191., 41. sz. 328., 1839. 3. sz. 9., 43. sz. 185., 1840. 4. sz. 13., 34. sz. 137., 1842. 54. sz. 229., 1844. 2. sz. 5., 1846. 31. sz. 129., 43. sz. 177. - Franciák, olaszok, svájciak, ritkábban egy-egy németalföldi, angol gyapjúkereskedő vásárlására a pesti, egy esetben a losonci gyapjúvásáron P. H. 1836. 39. sz. 155., 1838. 24. sz. 95., 1839. 45. sz. 197., 1840. 1. sz. 1., 49. sz. 201. (itt esik szó az újonnan létesített kassai gyapjúvásárról), 1841. 47. sz. 197., 1843. 1. sz. 1., 42. sz. 165., 1845. 49. sz. 193., 1846. 17. sz. 65. (A londoni gyapjúpiacnak a kontinensről származó gyapjúimportot csökkentő tendenciájáról is.) 41 P. H. 1837. 35. sz. 151., 1841. 4. sz. 13., 58. sz. 243., 86. sz. 365., 1844. 74. sz. 289. (itt esik szó a galíciai rackagyapjú versenyéről a Kaiser Ferdinand Nordbahn megindulása, illetve áruszállításra is áttérése óta). 43 P. H. 1836. 71. sz. 579., 1841.47. sz. 97., 1845. 49. sz. 193.
