Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III
502 MÉREI GYULA A kivitel a természeti és mezőgazdasági termékek csoportjában 1841 és 1846 között az 1831 — 1834. évek átlaga alá esett vissza. A másik két árucsoportban emelkedett. A visszaesés forrásainak feltárása további kutatás feladata lesz, de az 1839-1842. évi recesszió kedvezőtlen hatása — az egykorú gazdasági sajtó jelzései alapján — már most valószínűsíthető.3 8 Az import minden árucsoportban emelkedett. Az új árucsoportokba osztás nem teszi lehetővé az áruszerkezet fő elemei mozgásának a vizsgálatát, ezen belül az egyes áruknak a teljes külkereskedelemből való részesedési arányának, fontossági sorrendjének megállapítását. Még kevésbé azt, hogyan és mennyire befolyásolta a világpiac, ezen belül is elsősorban az örökös tartományok kereslete, a magyarországi árak alakulása és a Magyar Királyság exportja fő áruinak a termelési volumene a kivitel lehetőségeit, és hogyan hatottak vissza egyes áruk kedvező elhelyezési kilátásai mennyiségi és minőségi ösztönzőként a termelésre. Emiatt más módon kell megkísérelni, hogy a belső fogyasztás mennyiségének becslés szintű megközelítése révén fény derüljön arra, a megtermelt árunak mekkora hányada volt exportálható. A felsorolt tényezők együttes figyelembevétele esetén el lehet jutni legalább annak jelzéséhez, mely termékek fokozott mértékű exportja tette lehetővé mind a közvetlen, mind a termelő fogyasztás igényeinek növekedését, azok irányát, a belső piac kiszélesedését. Ezen az úton haladva válasz kereshető arra a kérdésre is, vajon a gazdasági élet mely területén sikerült eleget tenni, vagy legalább közelíteni a külső és a belső piac igényeinek a kielégítéséhez, mely területeken észlelhető továbbra is jelentős elmaradás és hogyan kezdődik el mégis -a kedvező külső piaci lehetőségek révén - némi előrelépés a korszerű tőkés gazdaság felé a külkereskedelmi forgalom adataiból kiolvashatóan. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, más eljárással, de választ kellene keresni arra, történt-e változás a világpiaci fellendülés idején és hatására a külkereskedelmi áruszerkezetben és az egyes áruk fontossági sorrendjében? Ε legutóbbi tekintetben 1819-1828-hoz viszonyítva.3 9 A gyapjú az 1830-as évek végéig élvezhette a világpiaci értékesítés lehetőségeit, amelyek csak 1839 után korlátozódtak egyre fokozottabb mértékben, és utalták mind "P. H. 1840. 1. sz. 1. 1841. 47. sz. 197., 58. sz. 243. 1843. 1. sz. 1. 3 9 A Magyar Királyság legfontosabb kivitt árui mennyiségének növekedése megállapítható. Áru neve 1816-1827' 1831-18422 1840-18453 Áru neve bécsi mázsa illetve darab Gyapjú b.m. 139 342 237 333 241 025 Gabona b.m. 1 486 188 1 888 333 1 982 113 Élőállat db 505 554 235 000 324 730 Dohány b.m. 158 010 231 000 213 157 1Fényes 1842, 253. (1816-1827 között évi átlagban gyapjúból 41 942, gabonából 88 714 bécsi mázsa, élőállatból 37 832 darab került a Habsburgok uralmán kívüli országokba.) 2P. H. 1845. 14. sz. 54. Der Handel Ungarns. . . (Csak az örökös tartományokkal lebonyolított forgalom.) 3Fényes Elek: Magyarország leírása Pest, 1847. I. 95-96. (Csak az örökös tartományokkal lebonyolított forgalom.)
