Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III

MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 1790-1848 KÖZÖTT 483 1. táblázat folytatása D) Más államok százalékos részesedése a Magyar Királyságnak az örökös tartományokon kívüli külkereskedelméből4 Állam neve A kivitel százalékos aránya A behozatal százalékos aránya Délnémetország Szászország Poroszország Krakkó Lengyelország Brody Egyéb oroszországi átkeló'helyek Török birodalom Olasz államok Svájc 11,6 7,2 12,1 3,7 6.5 0,6 5.6 45,6 5,9 0,0* 3,5 1,5 2,8 0,1 0,0* 0,(T 0,3 86,9 3,7 0,0* 4 A százalékok összege amiatt nem éri el a 100%-ot, mert a táblázatba nem került be a Moldvával 1819-1822. között lebonyolított külkereskedelmi forgalom százalékos aránya, minthogy a további évekből nincsenek adatok a statisztikai összeállításban. mazó teljes importénak még 8%-át sem érte el. A Galíciába irányuló kivitel részaránya felkerekítve sem volt több az örökös tartományokba szállított teljes export értékének 4%ánál, az onnan a Magyar Királyságba érkező importé sem érte el a 10%-ot. A többi örökös tartománnyal folytatott külkereskedelem a teljes kivitel, ill. behozatal értékének 1%-áig sem jutott el. A más államokkal folytatott külkereskedelemben a szultán birodalma ugyanolyan hegemón szerepet töltött be, mint Alsó-Ausztria az örökös tartományok viszonylatában. Mellette a kivitelben Poroszország és Délnémetország részesedése haladta meg a teljes export értékének 10%-át, Szászországé lépte túl a 7%-ot, Lengyelországé 6,5%, az olasz városoké csaknem 6% volt, Brodyt kivéve a többi orosz vámhatár-állomásé 5,5% körül mozgott. A behozatalban Délnémetország, az olasz államok és Poroszország részesedése a teljes importnak alig 3%-át tette, illetve 3 és 4% között mozgott. A Magyar Királyság külkereskedelmi áruszerkezetét szemügyre véve 1819 és 1828 között (2. táblázat), az örökös tartományokba szállított áruk értékének sorrendjében a gyapjúáruké az elsőség. Ezen belül azonban a nyersgyapjú foglalja le a kivitel értékének 99,50%-át.2

1

Alsó-Ausztria volt a legnagyobb átvevő (1819—1823 között évenként 6-10 millió ft. C. M. között mozgó értékben vásárolt. Az export első ízben 1823-ban tetőzött, másodszor 1827-1828-ban, mindegyik esztendőben 10 millió ft. C. M.-et meghaladó értékkel.). Szorosan követte Alsó-Ausztriát a Morvaországba és Osztrák-Sziléziába küldött gyapjúszállítmányok értéke (évenként 4—7 millió ft. C. M.-et meghaladó összeggel. Ebben a két tartományban 1826 és 1828 között érte el az állandóan fölfelé tartó kivitel a legmagasabb, évi 7 millió ft. C. M.-et meghaladó értéket). Jócskán elmaradva következett 21

1834-ben az örökös tartományokba irányuló gyapjúáru export értékének 97,9%-át, 1838-ban 99,01%-át tette a nyers gyapjú kivitele. Az arányok megállapítása Fényes 1842. 2 68 -269. közölt adatok alapján történt.