Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III
480 MÉREI GYULA háborús készülődései az 1820-as években, tartósabb járulékos átmeneti jellegű konjunkturális ösztönzést nem hoztak, noha az 1820-as évek utolsó harmadában lezajlott orosz—török háború és a Habsburg-hatalom készülődése az esetleges beavatkozásra — az egykorú piaci jelentések szerint - mind a magyarországi, mind a bécsi gabonakereskedőket spekulációs vásárlásokra ösztönözte, de a kincstár is igyekezett mezőgazdasági termékek, elsősorban a hadsereg élelmezését szolgáló gabona, vágóállat, továbbá mezőgazdasági, ipari nyersanyagok (gyapjú, nyersbőr stb.) felvásárlásával megfelelő készleteket felhalmozni, hogy háború esetén erődjeinek és mozgó hadseregének ellátását minden tekintetben biztosíthassa. Mindez már 1827-ben árfelhajtó hatású volt, ám a drinápolyi béke hamarosan végét vetette ennek a kérészéletű, kisméretű és jelentőségű időleges konjunkturális lehetőségnek.2 0 Annál biztosabb, állandó jellegű és a preindusztriális korszakbelinél erősebb ösztönzője volt a piaci mozgásnak a Habsburgok uralma alatt levő és a Lajtától nyugatra fekvő területeken az 1820-as években kezdődő ipari forradalom, amely az évtized végére lassan már kezdte éreztetni hatását. Az 1816. évi második devalvációt követő években a bécsi kormánynak sikerült megszilárdítania a valutát. A konvenciós forint és az ezüstpénz egymáshoz viszonyított árfolyama rövid ideig tartó — rendszerint külpolitikai események várható következményeire építő - spekulációs, ezüstpénz felvásárló manőverektől eltekintve — az 1847-1848. évi gazdasági válságig szilárd maradt. így lehetséges a külkereskedelmi forgalom értéke és tendenciája alakulásának az előző időszakbelinél megbízhatóbb, inflatorikus hatásoktól már nem befolyásolt vizsgálata a világpiaci helyzet alakulásával szoros összefüggésben, legalábbis a fő tendenciák jelzésének határain belül. Első lépésként érdemes figyelmet szentelni az 1819 és 1828 között eltelt évtized külkereskedelmi forgalmának. A Habsburgok örökös tartományaiban az 1820-as években elkezdődő ipari forradalom szívó hatása csak az évtized utolsó éveitől vált érezhetővé, kormány 1824. aug. 5-i, majd 1828. ápr. 3-i rendeletei a gyapjúnak közben ismét felemelt kiviteli vámját a bécsi mázsánkénti 16 ft. C. M.-ró'l újból 1 ft-ra, a dohányét fokozatosan, több rendelet útján a bécsi mázsánkénti 12 ft. C. M.-ről 20 krajcárra, a gerebenetlen kenderét a bécsi mázsánkénti 4 ft. C. M.-ről 5 krajcárra, a lenét 5 ft. C. M.-ről 6 krajcárra, a hamuzsírét 1 ft. C. M. 12 kr.-ról, 18 kr.-ra szállították le. Ugyanekkor jelentősen mérsékelték a gabona kiviteli vámját is. Erről azonban a tanulmány más helyén, később, külön említés történik, miként az 1829. okt. 3-i rendelettel életbeléptetett rendi kárpótlási illetékről is, amely a Magyar Királyságból az örökös tartományokba szállított gabonát és bort súlyosan terhelte — a harmincadon és az örökös tartományok határainak átlépésekor lerovandó beviteli vámon (consumo) kívül - Fényes Elek: Magyarország statisztikája Pest, 1842. I. 234. és 236. (a továbbiakban Fényes 1842) - Az 1835. és 1838. évi újabb vámrendeletek egyes árufélék kivitelét tovább könnyítették, bár az örökös tartományok mezőgazdasági termékeinek védelmét a vámtarifa segítségével a Magyar Királyság azonos termékeivel szemben nem szüntették meg. Ebben a tekintetben a helyzet hasonló volt az 1795. évi vámtarifában biztosítotthoz. Mérei 1951. 12-13, 228-231. Az 1825-1827. évi gazdasági válság hatásaival a világpiacra, a termelésre az egykorú gazdasági sajtó számos érdekes közleményében foglalkozik. Hesperus 1825. nov. 24. 118., 1826. márc. 22. 276., május 1. 412. és 119. sz. 476.; Oe. N. 1826. 1. kötet. 1. sz. 7-8., 16. sz. 124-126., 21. sz. 163-166., 56. sz. 437-439., 85. sz. 674-675. Az orosz-török háborúnak a nemzetközi üzleti életre gyakorolt rövid tartamú hatására Hesperus 1827. 114. sz. 456., 1828. 1. kötet 6. sz. 24., 1829. 2. kötet. nov. 9. 1070. 2"Hesperus 1829. 1. kötet 10. sz. 40., Oe. N. 1828. 2. kötet. 25. sz. 199., 1830. 1. kötet. 4. sz. 32. (1829 decemberének közepéről származó hír).
