Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Mérei Gyula: A Magyar Királyság külkereskedelmi piaci viszonyai 1790 - 1848 között 463/III
MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELME 1790-1848 KÖZÖTT 479 a brassói román kereskedők bekapcsolódásával, jórészt Magyarországon át jutottak el Bécsbe, onnan pedig tovább az európai piacra. Az átmenő kereskedelem lebonyolításában jelentős szerepük volt a pesti kereskedőknek. Emellett a belső fogyasztás is mind nagyobb mennyiségű Keletről jövő árut igényelt. A konjunktúra éveiben bővült a luxuscikkeket vásárló közönség tábora. Nem csupán a gazdag földbirtokosok, de a különböző városlakó rétegek is vásároltak a megélhetéshez közvetlenül szükségeseken túl is árukat, természetesen eltérő mennyiségben és áruválasztékban. Az ízlésváltozást jelezte az addig kevéssé fogyasztott gyarmatáruk vásárlásának elterjedése, a törökországi színes bőrök vásárlása, a Nyugatról importált festék, a bécsi mellett leginkább a lyoni selyemszövetek, az ékszerek, finom evőeszközök, kisebb részben bútorok beszerzése is.1 8 5. A Magyar Királyság külkereskedelme 1815-1848 A bécsi kongresszus után megközelítően az 1830-as évek első felének végéig, a gazdasági élet országonként változó erősségű hullámzása világpiaci jelenség volt. A háborús pusztítások emberéletben és anyagi javakban, a pótlás szükségességéből következő fellendülést indukáltak. Egyes államokban a rossz termések, a sűrűn előforduló járványos állatmegbetegedések gátolták a javulást. Ugyanakkor a behozatalra ösztönöztek. A gazdasági mozgást élénkítő állami intézkedések, egyes kormányoknak, köztük a bécsinek is, a belső termelést a mezőgazdaságban ösztönző és az ipart védő gazdaságpolitikai rendszabályai az 1810-es évek végén és az 1820-as évek első harmadában észlelhető, meglehetősen egyenetlen, egyes áruféléknél különösen erősen hullámzó javulás, nemkülönben az 1825-1827. évi gazdasági válság hatásai, amelyek egyes országokat eltérő mértékben és a gazdasági életet nem mindig azonos területen érintették, a külkereskedelmi forgalomban is érzékelhetők voltak.1 9 A Szent Szövetség egyes tagjainak háborúi, 1 * Az importra, a fogyasztási szokások bizonyos fokú változására, a fényűzési cikkek vásárlására Martin Schwartner: Statistik des Königreichs Ungarn. II. kiadás. 1809. 1/2.(375-379.) - M. Ο. L. Helytartótanács Departamentum Commerciale 1819. 8-21. Ungar László: Szempontok a magyar polgári osztály kialakulásának vizsgálatához. Századok 1942. 314-316., Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848. Bp., 1951. (a továbbiakban:Mérei 1951) 35-36, 47. 19 Pestisről, járványos állatmegbetegedésekró'l és tömeges állatelhullásról Európa egyes országaiban, az örökös tartományok és a Magyar Királyság területén az Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen, a Hesperus, a Tudományos Gyűjtemény, a Kémlő évfolyamaiban igen sok híradás található, legtöbbször ezeknek gazdasági hatásaival összefüggésben (Pl. Hesperus 1829. 2. kötet, szeptember 9. 1070.). Ennek megfelelően elsősorban a gazdasági folyóiratok csaknem minden számában, de a Tudományos Gyűjtemény hasábjain is gyakran találhatók a járványos állatbetegségek megelőzéséről, illetve gyógyításáról szóló tanulmányok. A bécsi kormánynak a gazdasági mozgás élénkítésére szolgáló intézkedései közé tartozik a gyapjú kiviteli vámjának (essito) más országba szállítása esetén a bécsi mázsánként! 8 konvenciós forintról (ezentúl ft. C. M.) 1 ft. C. M.-re mérséklése 1819-1820 fordulóján annak érdekében, hogy a Habsburgok uralma alatt levő országok, örökös tartományok állhassák a versenyt az európai piacon a spanyolországi gyapjúval, miután a spanyol kormány 1819-ben leszállította a gyapjú kiviteli vámját. Más kérdés, hogy ekkor már - az említett háborús előzmények miatt -, Spanyolország sokkal kisebb mennyiségű gyapjút tudott az angliai és a kontinentális piacra szállítani, és emiatt jelentősen megnövekedtek más gyapjúexportáló államok kereskedőinek áruelhelyezési esélyei. Az 1819. évi spanyol és a bécsi kormánynak azt követő gyapjúvám leszállítására Oe. N. 1820. 1. kötet 6. sz. 48. - A bécsi 2*
