Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Zimányi Vera: A Zrínyi-család tengermelléki birtokai 368/II
A ZRÍNYI-CSALÁD TENGERMELLÉKI BIRTOKAI 375 A földrajzilag igen nagy területen szétszórt Zrínyi-uradalmak nagyon eltérő gazdaságtípusokat képviseltek. Az allodizáció a muraközi birtokokon volt a legfejlettebb:10 összesen 9 allodiumot találunk rajta, melyek közül csak kettőn osztozik Miklós özvegye Péterrel, hetet egyedül Péter birtokol. A két testvér allodiumaihoz együttesen 1914 jugerum szántóföld, 676 jugerum szénarét, sok, de pontosan meg nem határozott nagyságú erdő, mintegy 134-140 hordó bort termő majorsági szőlők, ezenkívül egy sor halastó, halászóvíz, malom stb. tartozik. Ennek az erős allodizációnak megfelelően viszont a muraközi uradalomban súlyosak a jobbágyok terhei. Egy egész jobbágytelek itt heti 4 nap igásrobotot szolgáltat, és karácsonykor 4 szekér fát fuvaroz, az uradalom által beszedett (!) királyi dicális adóval együtt összesen 6 Rh fl 30 kr készpénz adót és (az aestimatio átszámítása szerint) 12 fl 22 kr értékű természetbeni szolgáltatást teljesít. Ennek megfelelően itt egy-egy egész jobbágytelket igen magas összegre : 400, 300, illetve 200 forintra értékeltek, 4, 5 illetve 6%-os tőkésítés mellett. Nem csoda, hogy pl. a Zrínyi Péter muraközi birtokrészében élő 581 szolgáló jobbágy közül csupán 34 (5,8%) ült egész telken, 89 (15,3%) féltelkes volt, és a nagy többség, 452 háztartás, (77,8%) negyed telken élt. Az egynyolcad és egytizenhatod telekrészen élőket zselléreknek nevezték: 241 ilyen családot írtak össze. Ugyanekkor 239 különböző nagyságú deserta jobbágytelek és 93 elhagyott zsellérhely található, tehát a jobbágytelkeknek több mint 29 és a zsellérhelyeknek 28%-a. Ugyanekkor ezeken kívül sok nemes és katona is élt ebben az uradalomban.11 Miklós birtokrészén ugyanilyen súlyosak voltak a jobbágyok szolgáltatásai, de itt is nagyszámú nemes és sok, a jobbágyoknál kedvezőbb helyzetű katona élt. A muraközi birtok részletekbe menő elemzése azonban nem ennek a kötetnek a feladata. Ozalj uradalmában összesen 6 allodiumot találunk, amelyek közül ötöt megosztottak egymás között a testvérek, a hatodikat Péter egyedül birtokolta. Együttesen 1154 jugerumnyi szántóföld, 1165 jugerumnyi + 2 darab meghatározatlan nagyságú erdő, 630 jugerumnyi + 60 szekér szénát termő rét, és 890 kapás + 580 köböl bort termő szőlő tartozott az uradalomhoz (a két testvér birtokrészein nem azonos mértékegységekben történt az összeírás), továbbá kertek, malmok, halastavak. Ozaljon a jobbágyok robotterhei még a muraköziekét is felülmúlták, egy egész teleknek hetenként 6 nap robotot kellett teljesítenie, viszont csak évi 1 ft készpénzadót, és további 3 ft 12 kr értékű természetbeni adót szolgáltattak; a jobbágyok egy másik, nagyobb csoportja azonos mennyiségű robot mellett még ennél is kisebb egyéb szolgáltatásokra köteles. Az előbbieknél egy egész telket 140, 136, ill. 125 ft-ra, az utóbbiaknál 100, 93, ill. 85 ft-ra értékeltek. A telekaprózódás ebben az uradalomban is igen előre-10 Mivel a muraközi uradalom iratai külön kötetben fognak megjelenni, a jelen összesítéseket R. Modric kötete alapján készítettem. A témát röviden érintő N. Kiss Istvánnak még nem állt rendelkezésére a teljes forrásanyag, amikor megírta a „Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon" c. cikkét (Budapest, 1968, klny. a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1967-1968. évi Közleményeiből), ö ebben a tanulmányban 1673-ban Csáktornyán csak 4 majorságot sorol fel, összesen 1072 jugerumnyi szántófölddel. Viszont figyelemre méltó momentum, hogy az általa vizsgált 1072 jugerumból 450 (azaz 42%) pusztán állt, vagy paraszti bérletben volt, és csak a többi 58% található földesúri kezelésben. 11 Zimányi V: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez. Századok, 94, (1960) 1-2 sz. Ebben: Zrínyi Miklós földosztó pátense. A kérdés általános feldolgozása: Varga J. János: Szerviensek katonai szolgálata a XVI-XVII. századi dunántúü nagybirtokon. Kandidátusi disszertáció, kézirat. 8·
