Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
362 VIDA MÁRIA jelenetsorozata, amely a kódex legteljesebb legendája. Vagy Szaniszló krakkói püspök története, vagy az Anjou-hercegek védőszentjeinek kiemelt szerepeltetése, az Árpád-házi szent királyok és Gellért püspök története stb. A legendárium felépítése és szerkezete igazolja feltevésünket. A bibliai jelenetek — Jézus élete (I. 64 kép), Mária mennybemenetele (II. 10 kép) — után Keresztelő Szent János (III. 12 kép), tizenegy apostol (IV—XIII. Simon és Júdás (Tádé) egy történetben, Tamás hiányzik, közülük a leghosszabb Id. Jakab 72 képből álló története) és két evangélista: Márk (XIV. 8 kép) és Lukács (XV. 2 kép) képlegendája következik (a másik két evangélista az apostolok között szerepel). Emlékezzünk csak a koronázási palást Diadalmas Krisztusára Máriával és Keresztelő Szent Jánossal, illetve az apostolokra és a szentekre! Ezután az egyházatyákat, a magyar és a magyar vonatkozású szenteket, a Magyarországon megtelepedett szerzetesrendek alapítóit, az Anjou-család védőszentjeit megelőzve sorrendben rögtön a mártírszentek következnek (XVI—XXV.). Külön érdekesség, hogy a koronázási paláston megjelenített szentek legendái — Kornél és Pantaleon története kivételével — is szerepelnek. Mindjárt elsőként István vértanú (XVI.), majd Lőrinc diakónus (XVII.), Vince (XX.), György (XXII.), Kozma és Dámján (XXVI.), Kelemen pápa (XXVII.), II. Sixtus pápa (XXIX.). (A zárójelbe tett római szám a legenda sorszámát jelöli.) Néhány szent közülük teijedelmes miniatúra jelenetsorban szerepel: Lőrinc 16 képpel, György 12-vel. Kozma és Dámján 10 képpel stb. A magyar koronán levő négy szent szintén köztük van: az említetteken kívül Demeter is (XXXII. 8 kép). Lévárdy Ferenc megállapítja a céltudatos szerkesztés és a megrendelői kívánság összefüggését a képsorozatok összeállításánál: a miniátor nem vette figyelembe a Legenda Aurea szövegterjedelmét. A fontosság alapján hol hosszabbra, hol rövidebbre szerkesztette a legendákat.128 A szentek közül is a legelsők között szerepeltetett mártírok — köztük a palást és a korona ábrázolt szentjeivel - mint az Árpád-ház patrónusai kiemelt első helyre kerültek a legendáriumban. Kozma és Dámján történetét 10 miniatúrában örökítette meg Hertul mester. Ennél hosszabb a mártírszentek közül csak Lőrinc 16 képpel és György 12 képpel; az első a paláston, a második a koronán szerepel. Terjedelemben ezt követi Kozma és Dámján, Kristóf és Donatus 10—10 képpel. Lévárdy szerint az orvospár legendájának részletező előadását a szentek bolognai kapcsolata magyarázza, akik Firenze védőszentjei is voltak.12 9 A terjedelemben az előzőekben ismertetett tényezők játszottak közre, hiszen a francia eredetű Anjou-család számára nem sok jelentősége lehetett a firenzei tiszteletnek. Károly Róbert számára még inkább jelentéktelen tényező volt. A miniatúrák a mártíromság előadásával foglalkoznak, ami szintén az itáliai befolyás ellen szól. Nem szerepel ugyanis a Legenda Aureaból jól ismert Palladia gyógyítása jelenet miniatúrája, holott ez az olasz festészetben elég gyakori téma (Fra Angelico, Ghirlandaio).130 Ε szerint egy Palladia nevű asszonytól, akit a testvérek meggyógyítottak. Dámján ajándékként három l28 Uo. 24. - Sőt Szent Demeter nyolc jelenetének ábrázolásához Simeon Methaphrastés legendája adta a témát, amely a Legenda Aurea propriumában (kiegészítés) szerepelt, és mint Magyarország védőjét vették fel a „magyar szentek" közé. 12 ® Magyar Anjou-Legendarium. i. m. XXVI. Szent Kozma és Dámján. 13 °Fra Angelico: Szent Kozma és Dámján meggyógyítja Palladiát. Washington, National Gallery of Art. Ghirlandaio: Szent Kozma és Dámján meggyógyítja Palladiát. Firenze Sta. Maria Novella Freskó.
