Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
354 VIDA MÁRIA Kozma és Dámján mellképével kapcsolatban elmondhatjuk, hogy mint az Árpád-ház védőszentjei szerepelnek az edényen. A monostorról egyetlen biztos adat az, hogy 1288 előtt Beszterec a Gutkeled és Csák nemzetség birtokában volt.8 2 Ekkor lázadás miatt leverték őket, és a terület a Balog-Semlyén nembeli Ubul fia, Mihály tulajdonába ment át. A kegyvesztett Pálról, Kozma fiáról nem tudjuk, hogy a kettő közül melyik nemzetségből származott. A Gutkeled nemzetség alapította a csatári bencés apátságot, s az aspersorium készülésének idején, a 12. században, már tekintélyes nemzetségnek számított. Talán a szenteltvíztartón ábrázolt szentek megjelenítéséhez is köze lehetett, hiszen az sem lehetetlen, hogy a csatári 13. századi Kozma és Dámján oltár szintén kapcsolatban állt a nemzetséggel. A kegyvesztett személy apjának védőszentje — akár Gutkeled, akár Csák nemzetséghez is tartozott — Kozma volt, mivel őt magát így hívták. A tisztelet tehát a 13. század közepén élt Beszterec környékén, a nem messze levő Csaroda Kozma és Dámján falképe is bizonyítja. A felsorolt tények azonban nem a földrajzi „kisugárzást" igazolják: az Árpád-háznak, vagy az Árpád-házhoz hű nemzetségnek a tisztelete határozta meg Kozma és Dámján megjelenítését. Azt is tudjuk, hogy a székesfehérvári miseruha koronázási palásttá való átalakítása valószínűleg III. Béla idején történt, sőt az sem kizárt, hogy a corona latina és a corona graeca egyesítése szintén az ő műve volt. A koronázási jelvények jelentősége folytán a két orvosszent tisztelete is előtérbe került III. Béla korában, így a Kozma és Dámján mellképpel díszített szenteltvíztartót minden bizonnyal Antiochiai Anna készítethette a királyi monostor részére. Az egyházszentelések az ő uralkodása utáni évtizedekben jelennek meg nagy számban, az alsó-ludányi Kozma és Dámján tiszteletére szentelt bencés apátságot pedig talán III. Béla alatt alapították. Az Árpád-házi királyi család uralkodása idején (1000-1301) a Kozma és Dámján tiszteletére szentelt egyházak és patrocíniumok - egyetlen kivétellel! — a Dunántúlon voltak. A 12—13. századi egyházszentelések Zala, majd Vas megye területén történtek, a 13. században csatlakozott Veszprém megye, majd a század végén Somogy megye. Ali. századból nincs több adatunk a már említett István-kori Esztergom—Kovácsi templomon kívül. Az ezt követő legközelebbi forrás szerint még 1196 előtt a Nyitra megyei Alsó-Ludány (volt Apátúrludány, Nagy-Tapolcsány mellett, ma: Tapoléany) bencés apátsága választotta Kozmát és Damjánt védszentjéül.8 3 Szerzetesrendek és nemzetségek tisztelete Európában a bencésrend a tisztelet elterjesztésében nagy szerepet játszott. Már Szent Benedek és követője, Honoratus — a római Szent Kozma és Dámján templom építésével egyidőben — a subiaccoi tizenkét kolostorban rendelkezett tiszteletükről.8 4 A rendalapítástól a 15. századig mint „Festum fori" ünnepelték szeptember 27-ét, ünnepnapjukat.85 A sváb-aleman területen a kultusz korai terjesztése is a bencésrend érdeme 8 2 Magyarország vármegyéi és városai. . . i. m. 332., 417. 8 3 Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye. Szerk. : Sziklay S. - Borovszky S.: Bp., é. n. 545. Vö. RuppJ.: Magyarország helyrajzi története. 1. k. Pest, 1870. 148. '*Evers, G.: Römische Mosaiken, Wanderungen durch Rom. Regensburg, 1897. 415. 8 5Grotefend, H. Zeitrechnung des deutschen Mittelalters und der Neuzeit. Bd. 2., Abt. 2. 1898. 82. Vö. Wittman, Α.. i. m. 58-59.
