Századok – 1981

KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II

SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 347 király Szent István által is viselt .miseruhában volt.3 6

A „szent palást" első okleveles említése pedig Kis (Durazzói) Károly (1354-1386) koronázásával kapcsolatban - 1385. december 31. — maradt ránk.3 7 A paláston ábrázolt keleti szentek tisztelete István korában általánosan elterjedt Európában, így a közvetlen római vagy - német közvetítéssel - a közvetett római befolyássá számolhatunk. Kozma és Dámján neve a 4. századtól kezdve szerepelt a római misekánonban, aminek a kultusz elterjedésében nagy jelentősége volt.3

8

A legkorábbi szentély a két szent tiszteletére, a „presso S. Maria ad praesepe" oratórium Symmachus pápa (498—514) alatt épült.3

9

A legelső ábrázolás az egykori Forum Romanumon álló „templum sacrae urbis" alapjaira épült „templum Romuli" még meglevő római épület maradványaira épített Szent Kozma és Dámján bazilika apszisának mozaikképe, amelyen a templomépítő IV. Félix pápa (526—530) is látható.40

A felirat szerint a római nép a gyógyulás biztos reményét kapcsolja a mártírszentekhez.4

1

Ez a felfogás közel áll a későközépkori védszent-tisztelethez. A tisztelet István korában több mint ötszáz éves hagyományra tekintett vissza Rómában és patrocíniumuk kiemelt, a város legfrekventáltabb pontján, a Forum Romanumon. Ezért nem tartjuk kizártnak az itáliai ösztönzést sem. (Pantaleion római tisztelete is hasonló, s a mai napig ünneplik a napját. A kölni bencés apátság már a 10. században védőszentjéül választja;42

a középkorban a 14 segítőszent egyikeként, igen népszerű. A hazai okleveles említések csak a 13. századtól fordulnak elő.4

3

) Felmerülhet a római kultusz német közvetítése is: az Ottók udvari művészetének hatása. Valószínű, hogy Gizella királyné és udvarhölgyei hímezték a bizánci selyemből i6

Mihályi E.: Pannonhalma. 22. - A palást tyssua szöveten készült másolata átalakítás előtt vagy éppen akkor készült; Gerevich T.: i. m. 248.\LovagZs.: i.. m. 29. 37

A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Szerk. Katona T. Bp., 1979. 48. - Thúróczy János: A magyarok krónikája. A „Kis" melléknevű Károly király szerencsétlen esetének elbeszélése és Magyarország királynőinek gyászos története. - Kis Károly történetét Thúróczy 1481-1485 között írta meg, Laurentius de Monacis (+ 1429) velencei államférfi versben írt története nyomán. 38Schreiber, G.: Christlicher Orient und mittelalterliches Abendland. Oriens Christianus. Wiesbaden, 39. 4. Ser., Bd. 3. 1955. 72.; Maas, P. (Deubner, L.): Kosmas und Damian. Byzant. Zeitschrift. Leipzig, 17. (1908), 606. - A kultusz közvetlenül Szíriából került Rómába át. 39

Deubner, L.: Kosmas und Damian, i. m. (4. lábj.) 74. Armellini, M.: Le chiese di Roma del secolo IV. al XIX. (Hrs. Carlo Cecchelli.) 3. AuH. T. 1. Roma, 1942. 295. 40

Gregorovius, F.: Geschichte der Stadt Rom. 6. Aufl. 1922. Bd. 1. 333.; Deubner, L.: i. m. (4. lábj.) 71. - A templum Romuli a III. század végén épült a Via Sacra mentén és a túlsó oldalon egy Dioszkurosz templom állt. Vö. Pogány F.: Róma. Bp., 1967, 38., 89., 126. - Ez az első ókeresztény templom a Forumon. - KádárZ.: Ókeresztény és korabizánci művészet. Bp., 1959, 28., 31. 41Wilpert, J.: Die römischen Mosaiken und Malereien der kirchlichen Bauten vom IV.-XII. Jahrhundert. Bd. 2. Freiburg, 1917. 1072. - A mozaik latin felirata: „AULA DEI CLARIS RADIAT SPECIOSA META LUS IN QUA PLUS FIDEI LUX PRECIOSA MICAT MARTYRIBUS MEDICIS POPULO SPEC CERTA SALUTIS VENIT ET EX SACRO CREVIT HONORE LOCUS OBTULIT HOC DOMINO FELIX ANTISTITE DIGNUM MUNUS UT AETHERIA VIVAT IN ARCE POLI" 42Künstle, Κ.: Ikonographie der christlichen Kunst. Bd. 2. Freiburg i. Breisgau, 1928. 485. A3

Mesterházy K.: i. m. (9. lábj.) 165.