Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Vida Mária: Szent Kozma és Dámján magyarországi tiszteletének eredete és értelmezése (11-14. század) 340/II
SZENT KOZMA ÉS DAMJÂN MAGYARORSZÁGI TISZTELETE (11-14. SZÁZAD) 345 kissé feljebb a készítés idején elhunyt Imre herceg; István király — István vértanú, Kelemen - Sixtus, Kornél - Lőrinc.24 A mellképekre a páros szentek feje mellé neveiket is ráhímezték. Sorrendben az első név nélküli személy bizonyosan Dámján,2 5 mert egymás nélkül sohasem ábrázolták az orvos testvérpárt. A következő nevek szerepelnek: COSMAS Ρ ANTALION GEORGIVS VICENTIVS GISLA REGINA STEPHANVS REX STEPHANVS CLEMENS SIXTVS CORNELIVS LAVRENTIVS.2 6 A palást tartalma és szerkezete nyugati ikonográfia alapján épül fel,2 7 az ábrázolt szentek is ehhez tartoznak. István király jobbján rögtön ott látható keresztségben nyert névadó védszentje és példaképe: a protomártír Szent István mellképe. Tudjuk, hogy a Bizáncban megkeresztelt Gyula, István anyai nagyapja (Sarolt révén) is ezt a nevet vette fel. Itt a névválasztás Géza fejedelem keresztségben nyert István neve után történt, s ezt római keresztségben kapta. A palásttal kapcsolatban emlegetett veszprémvölgyi görög apácák hímző tevékenysége miatt felmerült a bizánci hatás kérdése is.28 Első királyunk mellett levő további szentek személye alapján kizártnak látszik a bizánci befolyás: három római vértanú pápa és egy tanítvány diakónus képe. (És mindez időben közel az egyházszakadáshoz: 1054) Kelemen (flOl) Szent Péter harmadik utódja a pápai székben; II. Sixtus (f285) neve szerepel a mise kánonjában; vagy talán I. Sixtus (t 125), akinek nevéhez fűződik a szentmisei három Sanctus kimondása; Kornél (f253) pápai tekintélyéről és egyházszervezői munkájáról ismert, nevének jelentése „vasakaratú" és Lőrinc (f258), II. Sixtus tanítványa és követője, az ő neve benne van a misekánonban, ezért valószínű, hogy inkább II. Sixtus képe került a palástra.2 9 Természetesen a fenti szentek tisztelete éppen úgy elfogadott a keleti egyházban is, hiszen a hivatalos egyházszakadásra csak 1054-ben került sor. Azt azonban nem hihetjük, hogy a veszprémvölgyi görög apácáknak szerepe lehetett ebben a választásban. István király a maga és Gizella mellképe mellé azokat a szenteket sorakoztatta fel, akikre „ideológiailag" állama és vállalt hite erősítésére támaszkodni kívánt.30 Koncepciójában tehát a bizánci liturgiában is kedvelt szentek: Kozma, Dámján, Pantaleion és György konkrét funkciót töltenek be. A Gizella királyné jobbján megjelenített szentek valószínűleg a királyné választott védszentjei: Vince (t304) zaragossai püspök buzgó hitélete miatt,3 1 a lovagi erényekért: György (f303), a mindenkin könyörülő orvos Pantaleion (f305 körül), és az önzetlen tudományért: Kozma és Dámján (f303 körül). Az öt keleti szent és az öt római szent szerepeltetése összefügghet a jeruzsálemi templomok újjáépítésével is, ahol főként VII. Konstantin bizánci császár és talán István magyar király kőművesei is dolgoztak. Diplomáciai okok is vezethették: nem kívánt 2*VidaM.:\. m. (1979), 53. 25 Tóth E.: i. m. (17. lábj.) 228. (49. lábj.) 2 6 Balassa, F.: Casulae S. Stephani Regis Hungáriáé vera imago et expositio. Viennae, 1754. - A palást pontos ikonográfiái rajza. 21 G erev ich T.: Magyarország románkori emlékei. Bp., 1938. 248. 2>Bock, F.: Die Kleinodien des Heiligen Römischen Reiches Deutscher Nation nebst den Kroninsignien Böhmens, Ungarns und der Lombardei, mit kunsthistorischen Erläuterungen. Wien, 1864. 84. Czobor. B.: i. m. 98. 2l> MátrayJ.: Keresztneveink. Szentek, vértanúk, névnapok. Bp., 1960, 161., 248., 166., 179. 30 Vida M.: i. m. 3 ' Màtray J. : i. m. 291.
