Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Makkai László: Örökös jobbágyság és kapitalizmus 320/II
ÖRÖKÖS JOBBÁGYSÁG ÉS KAPITALIZMUS 329 néljóva l nagyobb mértékű felszökése következett b e. Az így keletkezett árolló azok nak keSvezett, a Kik piacra vihető mezőgazdasági termékek fölött rendelkeztek, vagy ilyeneket nem"kellett pénzen vásárolniok. Az áremelkedés Nyugat-Európában indult meg, valószínűleg azért, mert az agrárszektorból egyre nagyobb tömegekben kiváló s a meggyorsult demográfiai növekedés által amúgy is felduzzasztott népességet a hagyományos technikájú mezőgazdaság nem tudta élelemmel és ipari nyersan yaggal kielé gítően ellát ni. Kelet-Európa számára ezzeljiagy agrárexport-lehetőség nyílt meg, amelyet a nyugati ipari import növekedése hívott ki.2 7 A Kelet-Európába irányuló nyugati ipari exportnak messze a korai középkorba visszanyúló hagyományai voltak már akkor, de a 15. század folyamán ez az export jellegében és volumenében jelentős átalakuláson ment át. A hollandi és angol kereskedőtőkéseknek a Baltikumba, a délnémet kereskedőtőkéseknek pedig Kelet-Közép-Európába való benyomulása részben helyi bánya- és textilvállalkozások alapításával, főleg azonban a korábbi luxuscikkek mellett tömegfogyasztási textil- és fémáruknak masszív beözönlésével járt együtt.2 8 Mint azt Pach Zsigmond Pál találóan kifejezte: „Nyugat-Európa fejlődő országainak iparát — szélesedő belső piacuk mellett — éppen ez a közép-keleteurópai külső piac, ezek az interregionális forgalmi kapcsolatok ösztönzik az árutermelés növelésére, a céhes kézművesség kereteinek áttörésére, a Verlagssystem és a manufaktúra különböző formáinak létrehozására. A nyugat-európai tőkés ipar jelentős rés7, b pn P7Pn a kelet-középeurópai piacon nő fe l és teréBélyesedik ol yanná, hogy képe ssé vá| j PV a n^myptkr>7,i kprpskfHplpmhnl fa β pyarmatok kifosztásából felhalmozódott pénztőke növekvő hányadát felszívni, termelő tőkévé változtatni, és képessé váljék - hazai és európai piacain túl - tengerentúli piamkra jermelni, a gyarmatokra irányuló iparcikk-kivitel szükségleteit kielégíten i." 2 9 Beleszámítva a nyugati agrárkeresletet is, Witold Kula (fentebb idézett elméleti művében) a következő elemekből állítja össze (elsősorban lengyel vonatkozásban, de az általánosítás igényével) a kelet-középeurópai 16-18. szgzad i g^zdqsági morlejlt/í) a gazdaságban tiíljynmó szerepevan a mezőgazdaságn ak. (Ύ)/ a Jeudáljs frilHmnnnpólinm miatt a föld nem válik áruvá,Χ ?/ a termelő erők a paraszti és a majorsági mezőgazdaság közt oszfanak mog^Jn földhözkötöttség akadályozza a földrajzi és társadalmi mobilitást, (3) a feudális járadék fő formája a robot,(£) 'az ipar a nagybirtok vagy a céh korlátai közé szorítva kézművességre zsugorodik, nemesség gazdasági tevékenysége jogilag korlátozatlan,^} a nemesLfogyasztás fényűzésre irányul,közel feküsznek gazdaságilag fejlettebb országok és tí)) fiiányzik mindennemű állami beavatkozás a gazdaságba. 21 A nagy ártörténeti irodalom kelet-aurópai távlatú összefoglalása: Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban, 1600-1650. Budapest, 1976. 2 8 A kérdés baltikumi vonatkozásait Matowist, M.: Le commerce de la Baltique et le problème des luttes sociales en Pologne aux XVe et XVIe siècle. La Pologne au Xe congrès international des sciences historiques à Rome. Warszawa, 1955. Matowist, M.: The Economic and Social Development of the Baltic Countries from the Fifteenth to the Seventeenth Centuries. Economic History Review 1959. Matowist, M.: Croissance et régression en Europe, XIVe-XVIIe siècles. Paris, 1972. (Idevonatkozó tanulmányainak gyűjteménye). Zientara, Β.: Ζ zagadnien spórnych tzw. „wtórnego poddaiístwa" w Europie Srodkowej. Przeglad Historyczny, 1956. A délnémet kereskedőtóTce terjeszkedésére: Makkai, L.: Die Entstehung der gesellschaftlichen Basis des Absolutismus in den Ländern der österreichischen Habsburger. Études Historiques I. Budapest, 1960.
