Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Makkai László: Örökös jobbágyság és kapitalizmus 320/II
322 MAKKAI LÄSZLÖ források természetéből kifolyólag sem dönthető el minden esetben a kívánatos pontossággal. Azt azonban egyes uradalmakról és nagyobb zárt területekről készült monográfiák hosszú sora lehetővé teszi, hogy jó megközelítéssel kirajzoljuk a „Gutsherrschaft^eller^. jedésének földrajzi és időbeli határai t, feltéve, hfl megvan az egyetértés, hogy mit tekintünk a „Gutsherrschaft", azaz a robotmunkaerővel termelő saját kezelésű földesúri gaz3iság ismérveinek. Mindenekelőtt ki kell zárn i az ismérvek közül azt a roboto t, amelyet nem közv etlenül a mp7nga7da<;áfli terhelésre fordítanak. Fuvarra, épületek karbantartására stb. ott is alkalmaztak robotot, ahol nem folyt saját kezelésű földesúri gazdálkodás. Ezek után is fennmarad azonban a kérdés, hogy „Gutsherrschaft"-nak tekintendő-e minden robotmunkával termelő földesúri gazdaság, hiszen kis méretekben ilyen a feudalizmus egész fennállása alatt úgyszólván egész Európában mindenütt^előfordult, illetőleg az „eftte Leibeigenschaft" korából több-kevesebb folyamatossággal fennmaradt. A kérdés látszólag kvantitatív természetű, s a szakirodalom általában így is közelíti meg, részben a robotnapok száma, részben a robottal művelt majorsági földnek a telki földhöz mért kiteijedése felől. Ott, ahol egyéb ismérvek alapján is a „Gutsh errschaft" meglétéről beszélhetünk^ heti egy-három napi (vagy elvileg korlátlanul követelhető) szántási-aratási robot," s ennek megfelelően a szantoioia 13—5U%-ának közvetlen úri kezelésbe vétele5 állapítható meg. Az alsó határ eléggé bizonytalan, mert csak akkor ervényes, lia a lübulut egészében vagy túlnyomóan mezőgazdasági termelő munkára fordították, ami az esetek többségében nehezen vagy egyáltalán nem dönthető el. Különben is az egyes országok forrásadottságai olyan különbözőek, hogy a robot és a majorsági föld mennyiségének és felhasználásának, valamint a parasztgazdaságoknak saját termelésükre fennmaradó, telki földjéhez és munkaerejéhez mért aránya ritkán fejezhető ki azonos nevezőre hozható és így összehasonlítható kvantitatív adatokban. További nehézséget okoz, hogy a kutatás koronként és helyenként más és más szempontok szerint folyt, nem egynemű kvantitatív kategóriákat állított fel, ami még ott is lehetetlenné teszi az összehasonlítást, ahol azt a forrásanyag azonos vagy rokon természete megengedné. Bár a „ Gutsherrschaft" eltei jeHésénpl· kutatása úgyszólván egyidőben kezdődött a jelenség felfedezésével és tipizálásával, éppen ismérveinek k va ntitatív bizonytalanságai miatt egyes területeken különböző időkben fedezték fel jelenlétét, még inkább az agrárstruktúrában elfoglalt domináló szerepét. Legkorábban német vagy német uralom alá 4 Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767. Budapest, 1969. 541-544. I. a XVI-XVII. századból a következő' területeken állapít meg (a szakirodalomra hivatkozva) heti egy napnál nagyobb mértékű robotot: Mecklenburg, Brandenburg, Rügen, Lengyelország, Magyarország, Morvaország, csak a 17. századból: Csehország; heti egy napnál kevesebbet: Bajorország, Szászország, Anhalt, Felső- és Alsó-Ausztria, Stájerország. s$piesz, Α.: Czechoslovakia's Place in the Agrarian Development of Middle and East Europe of Modern Times. Studia Historica Slovaca VI. 1969. 22-25. I. a szakirodalmat idézve, az Elbán túli német tartományokban 20-50%-ra becsüli a majorsági földet. Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai 1632-1648. Budapest 1954. 69-70. 1. Magyarország különböző helyein fekvő uradalmakban a majorsági vetésterület a telkinek 15 —30%-át teszi. A lengyel szakirodalom -forrásadottságainál fogva - óvatosabban nyilatkozik. Zytkowicz, !..: The Peasant's Land and the Landlord's Farm in Poland from the 16th to the Middle of the 18th Century. The Journal of European Economic History, 1972. 145.1. szerint az úri föld nem termelt annyit, mint a paraszti (tehát az előbbi nem érte el az összes szántóterület 50%-át.
