Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Barta Gábor: A Sztambulba vezető út 1526-1528. (A török-magyar szövetség és előzményei) 152/I
A SZTAMBULBA VEZETŐ ÚT 1526-1528 199 Ezúttal maga Tomicki kancellár is helyeselte a tervet, március végén magával Rinconnal tudatta, hogy „tisztességes békefeltételek" mellet el kell fogadni a megegyezést, májusban pedig megpróbált közvetlen tárgyalásokat létrehozni a két fél között. Azonban az adott helyzettől János csak kapitulációval egyenértékű békét várhatott. A párbeszéd felújításának gondolatát nem utasíthatta el, de közben megismételte Zsigmondnál a hajdani szövetségre hivatkozó segélykérést.16 s Miután április végéig sem Laski tói, sem Andreistől semmiféle híradás sem érkezett, a tarnówi udvar külpolitikája addig igen-igen tartózkodó maradt. Április 8-án szétküldtek egy általánosságban a „keresztény fejedelmekhez" címzett tiltakozó jegyzéket, mely még teljesen a szokványos érvrendszerrel próbál hatni az európai hatalmakra: a fehérvári választás törvényessége, János király tárgyalási készsége, Ferdinánd orvtámadása szerepel benne, hogy aztán áttéijen a Habsburg hamis ígéreteire: a török kiűzésével biztatott, de igazából elvesztette Jajcát, s koronázásakor (1527. november 3-án volt) Székesfehérvár közelében is dúltak az oszmánok. 1528. április 13-án a készülő újabb német birodalmi gyűlésnek írták meg ugyanezt, megtoldva azzal az úgy látszik közben befutott hírrel, hogy a nagy törökellenes Ferdinánd közben békét kérő követeket küldött a szultánhoz, s adót is ajánlott föl annak — Magyarországért. Igaz, egyelőre a külföld sem nagyon törődött Szapolyaival. Egyedül a protestáns német fejedelmek mozgalmát szervező Fülöp hesseni őrgróf kereste vele a kapcsolatot; követe, Otto von Pack április 26-27-én Habsburg-ellenes tervekről tárgyalt nála Tarnówban.166 És pontosan ekkor, április utolsó harmadában végre megtört a fenyegető csönd. Az örmény Wasyl Wrona, a lengyel udvar tolmácsa megérkezett Sztambulból, és meghozta a nagy hírt: Laski útban van hazafelé, méghozzá megegyezéssel a tarsolyában. Pár hétre rá, május derekán pedig befutottak Laski Tírgovistéből április 14-én küldött első jelentései.16 7 Szapolyai és környezete lassan éledni kezd. Április 18-án még csak suttogni merik lengyel látogatóik előtt, hogy bíznak a török segítségében. Stanislaw Tarló végre választ kap: János király kijelenti előtte, hogy a béketárgyalás lehetőségét el nem utasítja, de a háborút ettől függetlenül folytatni fogja, hiszen a török úgyis beavatkozik. A május 14-én Wilnóban Zsigmond színe elé járuló magyar követ pedig - többek között — egyenesen a 16 5 St. Tarló követsége: i. m. N. 129.; Tomicki közbelépése i. m. N. 161. és 241.; A háborútól undorodó Brodarics elébe is ment a lengyel szándékoknak, és béketervet továbbíttatott a lengyel diplomatákkal Ferdinánd királyhoz (i. m. N. 124), de még ebben is benne van a törökre való figyelmeztetés. Tomicki, mikor május 3-i egyik levelében arra utal, mintha János király maga kezdeményezte volna az újabb lengyel közvetítést, talán Brodaricsnak ez akciójára gondolt (i. m. N. 244.). 16 6 A IV. 8-i levél teljes szövege: Eger DRH 34 verso .Georgias Pray: Epistolae procerum regni Hungáriáé I. Posonium, 1806 (továbbiakban : .Pray, Ep. Proc.) N° 125. részleteit magyarul közli Szalay L. Adalékok 82 (sk. 1).; A IV. 13-i levél: DR VII/2. N. 51. Fülöp ó'rgróffal még a balszerencsés regensburgi követeknek kellett volna fölvenni a kapcsolatot, de megbízólevelük Bécsbe került (most OL Kamarai Archívum, Lymbus, Idó'rendi 1. es). A mostani tárgyalásokról DR. VII/1. 257 sk. 1., Ranke 483. és Szalay L. Adalékok 84. 16 7 Wrona: Acta Tomiciana X. N. 213\Pociecha IV. 7.; A Laskiről szóló hírek beérkezése: Acta Tomiciana X.N. 229-31. A követ ápr. 14-én Tírgovistéből Zsigmondnak írott levele i.m. N. 200, a Jánosnak szóló nem maradt ránk, de nyilván létezett.
