Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Zsuzsa: Egy pénzügyi tervezettől a Hármaskönyvig (Werbőczi és a paraszt háború 108/I
146 HERMANN ZSUZSA tokkal egészült ki a jegyek változatairól készített lista, amivel viszont újból és újból felül kellett vizsgálnom addigi megállapításaimat. Prózaibban kifejezve és részletesebben kifejtve, ezt értettem ide-oda cikázáson a Werbőczi saját kezű írásait magába záró körben. Ε munka elvégzése után csatoltam az említett leveleket összehasonlítási alapként a LEO 233/2 jelzetű fogalmazványhoz, amikor az utóbbit az írásszakértő ítélete alá vetettem. Biztos voltam benne, hogy a levelek sajátkezű írások, de nem azért, mert feltételeztem, hogy Werbőczi minden levelét sajátkezűleg írta, miként ezt Fraknói állította a Werbőczi életét bemutató, a témában máig alapkönyvként használt monográfiájában. Werbőczi nádorságáról szólva, Fraknói kifejtette, hogy nádorrá választása (tehát 1525 júliusa) után Werbőczi a korábbi elveihez való hűséget demonstrálandó a ,.Magyarország nádora és szolgája" címet használta „mind hivatalos okiratokban, mind magánlevelekben. Emellett nemcsak az utóbbiakat kivétel nélkül, hanem gyakran a hivatalos természetű okiratokat is egészen sajátkezűleg írta, amivel a különbség közte és néha írni sem tudó nagyúri elődei között még szembetűnőbbé vált". Illusztrációképpen bemutatta Werbőczi „Stephanus de Werbewcz Regni Hungarie servus etc." szövegű „nádori aláírásának" hasonmását, levelei közül pedig az 1526. szeptember 23-án kelt — tehát nádorságától már megfosztottan, egy hónappal a mohácsi csata után írott - levél hasonmását választotta szemléltetésre.75 A két hasonmás írása sem egymással, sem Werbőcziével nem azonos. A ,.Stephanus de Werbewcz etc." aláírású levelet egyes szám első személyben írták. A központozás jelei váltakozva pont és vessző, gyakoribb az utóbbi. A h betűt mind az aláírásban (a levélében), mind a szövegben a sor felett belülről induló nyitott ovállal, a sor alatt hurkolva képezték. Ilyen h betűt Werbőczi sohasem írt. A szövegben emellett a sor felett egyenes szárvonalú h betűket is találunk, köztük Werbőcziéhez hasonlókat is, de olyat is, amely Werbőczi írásától idegen, rokon viszont a „nádori aláírásban" láthatóval: a törzsvonal egy balra tartó, hosszú, mélyen a sor alá nyúló vonallal folytatódik, és egy jobbra kanyarodó kis ívvel végződik. A szókezdő Q — zárt nagy ovális törzsvonal, jobbra tartó rövid, egyenes végvonallal — Werbőczi tollával nem képződött. A szókezdő C-t függőleges, a szókezdő I-t vízszintes áthúzóvonallal írta olykor a levél — Werbőczi sohasem. Az utóbbi jellegzetes hegyesen kötött szókezdő M-je a levélben nem fordul elő, a kettős ívvel kötött szókezdő M, akárcsak az ívelten kötött szókezdő Ν erősen balra dől. Werbőczinél e betűk, ha nem állnak egyenesen, úgy inkább jobbra dőlnek. Talán elég. Fraknói tévedett. Tapasztalatom és vizsgálataim szerint Werbőczi ha nem is kivétel nélkül, de többnyire valóban saját kezűleg írta leveleit — nádorrá választásáig. 1525 júliusa után kivételképpen találtam csak sajátkezűt a levelei között. A Werbőczi-monográfiában szemléltetésre szánt dokumentumok kiválasztása e tévedés következménye volt, eredménye pedig az, hogy jóllehet Werbőczinek jó néhány saját kezű levele maradt fenn, a téma feldolgozója olyan levelet állított mintául, amelynek még az aláírása sem saját kezű. 75 Fraknói V.: Werbőczi István életrajza. Bp., 1899. (Magyar történelmi életrajzok.) 206, 210, a levél hasonmása a 232 és 233. 11. között.
