Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Zsuzsa: Egy pénzügyi tervezettől a Hármaskönyvig (Werbőczi és a paraszt háború 108/I
WERBÖCZI ÉS A PARASZTHÁBORÚ 143 politikai fegyverré, hanem még tartósabb tudatformáló erővé is vált. Beleivódott a „nemesi tudattartalomba", ez pedig a magyar történelembe, oly mélyen, hogy — ismét Szűcs Jenőt idézem — „ott van a magyar történelem újabb kori századaiban, sőt nem egy emlékében; immár félig-meddig öntudatlan reflexében és beidegzettségében itt van manapság is. Közvetetten még ma is számolni kell vele."7 2 Képtelenség és lehetetlen is volna a nemzeti gőg és nemzetiségi gyűlölködés vala mennyi megnyilvánulási formáját Werbőczi magyar földesurak - soknemzetiségű jobbágyok torzítottan leegyszerűsített képletére visszavezetni. Mégsem hiszem, hogy a nemesi tudattartalomnak ezt az elemét pusztán történelmi kuriozitásnak tekinthetnénk. Függelék: Werbőczi kézírása A biztonság és meggyőzés okából a LEO 233/2 jelzetű fogalmazvánnyal írásszakértőhöz fordultam. Dr. Móré Imre, igazságügyi írásszakértő, a szakma elismert tekintélye vállalta a feladatot, hogy a LEO 233/2 írását összevesse Werbőczi levelei közül néhányéval. A mellékelt vélemény végeredménye: a LEO 233/2 írása kétségkívül azonos a levelekével, ha tehát az utóbbiakat valóban Werbőczi írta, úgy a fogalmazvány is tőle származik. A feltétel-pár, az azonosság alapján persze megfordítható: ha a fogalmazványt Werbőczi írta, úgy a mellékelt öt levél is tőle származik. A vélemény mindenképpen a történész feladatává tette, hogy e záródó vonallal valóban Werbőcziét határolja el a korabeli kézírásoktól. Egyúttal azonban azt is igazolta, hogy e feladat elvégzésében jó nyomon jártam, s ezzel megadta azt a segítséget, amelyet ez esetben az írásszakértő a történésznek nyújthat. Bizonyára nagyobb, sőt talán döntő szerep jut az írásszakértőnek, ha összehasonlítási alapként mindössze egy - vagy akár több — saját kezű aláírás szolgál. De ha valakinél, úgy Werbőczinél biztosan nem okoz gondot a föllelhető kézírások mennyisége. A tőle származható (és származó) kézírások száma viszonylag rendkívül nagy, valószínűleg lényegesen nagyobb, mint bármely politikai hírnévre szert tett magyarországi kortársáé. Ez a bőség gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy valamennyi szóba jöhető darab az írásszakértő ítélőszéke elé bocsáttassék, megkönnyíti viszont a történész számára, hogy a tartalmi és formai jegyek együttes figyelembe vételével - s az írásszakértő említett ellenőrző segítségével — maga végezze el a rostálást. Jellegüket tekintve, a Werbőczitől származható kézírások három csoportra oszthatók s mindháromban viszonylagos bőséggel találhatók: 1. ítélőmesterként, majd személynökként az oklevelekre írott jegyzetek. 2. Saját nevével jegyzett levelek. 3. Anonim írások, beleértve a LEO-nak a jelen tanulmányban vizsgált darabjain kívül egyes oklevélfogalmazványokat, okleveleket, sőt anonim vagy mások nevében írott leveleket is. A sorrend — az első, logikusnak látszó következtetéssel szemben - nem jelent egyúttal rangsorolást Werbőczi kézírásának megismerése szempontjából. 12 Szűcs J.: A nemzet historikuma ... 67.