Századok – 1981
FOLYÓIRATSZEMLE - Galandauer; Jan: Ideológiai harc a csehszlovák állam gazdasági-társadalmi felépítése körül 1917-1918-ban 1361/VI
1361 FOLYÖIRATSZEMLE munkásosztály társadalmi vezető szerepe és a társadalom szocialista jellegűvé válása között, sőt az urbanizációs folyamatot is a szocialista életmódot formáló tényezőként veszi számba. Számos tanulmány közelít a kérdéshez nemzetiségpolitikai aspektusból. A dinamikus, nagy társadalmi átalakulás időszakában az integratív tendenciák domináltak, az érett szocializmus viszonyai között, amelyet a szocialista nemzetek kiteljesedése jellemez, a nemzeti vonások kolorizáló hatásai kerülnek előtérbe. Több kutató a munka szerepét emeli ki a szocialista életmód komponensei közül. Társadalmi, technikai és szociális összetevőket különítenek el. A munkaerkölcs fejlődése, változásai, a szocialista munkaverseny szerepe jó néhány kutató érdeklődését keltette fel. Közgazdászok vizsgálták az életszínvonal és az életmód összefüggését. Különösen a fogyasztási struktúra alakulásából vontak le merész következtetéseket. Baskiriai szakemberek az egészségügyi ellátottság életmódalakító szerepére hívták fel a figyelmet. Kaszjanyenko kritikusan ír azokról a munkákról, amelyek a műveltségi, tudati, erkölcsi faktorok szerepének túlértékelésére hajlanak. Elismeri a tudatszociológiai kutatások létjogosultságát, általában a szociológiai módszereket az életmód vizsgálatában, de óv az egyoldalú, történetietlen megállapításoktól. Fontosnak tartja a szocialista eszményektől idegen tudati és mentalitás-jegyek kimutatását. Az önzés, a bürokrácia, az iszákosság, a felelősség hiánya a legismertebbek. Fennmaradásuk okainak feltárása ugyancsak a tudatszociológiát helyezi előtérbe. Sokan a társadalom szocialista jellegének hiányosságaiban látják a magyarázatot. Mások a tudati maradványok szívósságával érvelnek, de vannak, akik a két világrendszer fennállásából vezetik le a szocialista életmód torzulásait. Több kutató rámutat a szovjet szocializmus-építés áldozatvállalást követelő időszakára, mint az életmódot formáló tényezőre. Hasonlóan interpretálják a hoború megpróbáltatásait. A cikk szerzője arra a következtetésre jut, hogy az elméleti alapvetés, az egyre gazdagodó részkutatások megteremtették a feltételét annak, hogy mind elméletileg, mind konkrétan megfogalmazzák a szovjet, szocialista életmód lényeg-jegyeit, elemezzék változó struktúráját, egységes értelmezést érvényesítsenek a kutatók. (Voproszi isztorii, 1980. 1. szám 3—20.) M. JAN GALAN DAUER: IDEOLÓGIAI HARC A CSEHSZLOVÁK ÁLLAM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FELÉPÍTÉSE KÖRÜL 1917-18-BAN Az első világháború alatt bekövetkező társadalmi radikalizálódás és az oroszországi forradalmi fejlődés hatására Csehországban is széles körben teret nyert a társadalmi változások gondolata. Mindez heves politikai és ideológiai vitákat váltott ki. Előbb a létrehozandó cseh, vagy csehszlovák állam államjogi helyzetét (laza kapcsolat a Habsburg-monarchiával, vagy teljes függetlenség) vitatták meg, de később egyre jobban központi kérdéssé vált a megalakítandó állam társadalmi berendezkesése. A háború utolsó évének radikális légkörében széles körű antikapitalista tömeghangulat alakult ki, melynek hatására a sajtóban nemcsak a munkásság, hanem az értelmiség és a kispolgárság képviselői is élesen támadták a fennálló társadalmi rendet, s igen messzire mutató, ha nem is pontosan körvonalazott követeléseket fogalmaztak meg, a korra jellemző verbális radikalizmussal. A háború következtében a cseh társadalom széles rétegeiben népszerűsödött a szocializmus eszméje. Ezt felismerve, polgári politikusok és újságírók is lelekesen propagálták saját elképzelésüket a szocializmusról. Legjellegzetesebb csoportjuk a nemzeti szocialistáké volt, akik sajátos „cseh szocializmust" hirdettek, mely az osztályharc felszámolását, a nemzeti érdeknek az osztályérdek fölé helyezését, az osztálybéke jegyében megvalósuló nemzeti harmóniát jelentette volna. Csak a német tőke elleni harcot helyeselték, ugyanakkor a marxizmusban a cseh nemzettől idegen, német hatást érvényesítő ideológiát láttak, melyet a nemzeti történelmi haladó hagyományaira, elsősroban a huszitizmusra épülő sajátos szocializmussal kívántak felváltani. Elutasították a termelőerők általuk „állami kollekti-18 Századok 1981/6
