Századok – 1981
TÖRTÉNETI IRODALOM - Munkásmozgalomtörténet - társadalomtudományok. Elméleti és módszertani tanulmányok (Ism.: Tilkovszky Lóránt) 1350/VI
1354 TÖRTÉNETI IRODALOM 1354 tanulmányokban e korszakra vonatkozóan felvetett számos igen fontos kérdés közül kiemelnénk Berendnek a szocialista gazdasági integráció, Kabosnak a kultúrforradalom problematikája vizsgálatát illető' fejtegetéseit. A helytörténeti kutatásoknak a munkásmozgalomtörténet országos szintű művelése szempontjából is nélkülözhetetlen szerepére és jelentőségére Vass Henrik tanulmánya világít rá: ezek nemcsak gazdagítják, kiegészítik az országos összképet, hanem szerepet játszhatnak az összkép helyességének kontrollálásában, hozzájárulhatnak annak finomításához, kifejezőbbé tételéhez. A tanulmány fejtegetései közül különösen kiemelnénk a vidéki munkásmozgalomnak a reális összkép szempontjából is igen fontos hangsúlyosabb kutatásának szükségességéről írottakat, s a vidéki munkásmozgalom több eltérő vonásának megállapítását, figyelembe ajánlását: az erőszakszervezetek elnyomásának korlátlanabb kíméletlenségét, az öszecsapások általában ösztönösebb kirobbanását, és hevesebb, véresebb lefolyását; a vidéki munkásság szorosabb kapcsolatát a faluval, a paraszti, különösen szegényparaszti és agrárproletár rétegekkel; a vallásos miszticizmus, bibliás szekták, keresztény kommunisztikus nézetek, messianizmus befolyását a félparaszti jellegű munkásrétegekre. De ebben a helytörténettel foglalkozó tanulmányban is méltán kapnak megkülönböztetett figyelmet a felszabadulás utáni korszak kutatásának feladatai: az egész országot átható és átformáló nagy gazdasági-társadalmi, politikai átalakulás, kulturális fejlődés az egyes tájegységek nem azonos körülmények közt sajátos vonásokat mutahat, s mutat is, és aktuális jelentősége is van annak, hogy az országos politikai vezetés mennyiben volt és van tekintettel ezekre. A kortörténetírás felelőssége, amelyről már szóltunk, helytörténeti vonatkozásban is fennáll, s Vass Henrik tanulmánya erre nemcsak figyelmeztet, hanem biztatást és jelentős konkrét segítséget is ad a feladatok vállalásához, a nehézségek leküzdéséhez. Ha általában is nagyon helyeseljük a kötet tanulmányai többségének historiográfiai áttekintésekkel történt megalapozását, különösen itt üdvözöljük ezt örömmel, mert úgy véljük, itt, a helytörténet vonalán van a legnagyobb szükség az eddigi termés kritikai értékelésére s útbaigazító jó tanácsokra. A szerző figyelme kiterjed a forrásokra, azok kritikájára, a feldolgozások eszmei és módszertani erényeire és fogyatékosságaira, a kutatói gárdára, a publikációs lehetőségekre. A többnyire évfordulókhoz kapcsolódó, kampányszerű helytörténetírás tervszerű, egyenletes, jól átgondolt helytörténeti munkásságá fejlesztésére ösztönöz. A kötet zárófejezetét ugyancsak Vass Henrik írta. Ebben a tudatformálás szempontjából összegezi úgyszólván minden fontos megállapítását a munkásmozgalomtörténet és a társadalomtudományok interdiszciplináris együttműködésének kérdéseivel foglalkozó kötetnek, amelynek lelkes inspirátora és munkálatainak fáradhatatlan szervezője volt. Abból kiindulva, hogy a tudományos ismeretek tudatot formálnak, s a tudat visszahat az objektív létre, hangsúlyozza a történelmi tapasztalatok felhasználásának jelentőségét a ma politikájában, a holnap feladatainak kidolgozásánál - abban az ideológiai harcban, amelyet a tömegek manipulációs célzatú - a modern tömegkommunikáció minden eszközét felhasználó - tőkés tudati befolyásolása ellen vívunk. A pártoktatástól az iskolai történelemoktatásáig s a közművelődés változatos területeiig kíséri nyomon azokat a lehetőségeket és módokat, ahol és ahogyan leginkább és a legnagyobb hatásfokkal lehet szerepe a munkásmozgalomtörténetnek a szocialista tudatformálásban. Tények és megvalósulatlan alternatívák a történelemben, pártosság és objektivitás a történetírásban, aktualitás és hagyományok, az egység és differenciáltság ábrázolása a munkásosztály és a munkásmozgalom történetében, hős és tömeg, eszménykép és deheroizálás, hitelesség és élményszerűség, és még sok más, a kötet tanulmányaiban ismétlődően felvetődött, különböző oldalakról megvilágított, sokat vitaott, félreértett, olykor súlyos torzulást is szenvedett kérdés kerül itt még egyszer szóba, s kerül helyére. Egy viszonylag terjedelmes ismertetés is csak kis részben érzékeltetheti a kötet gazdagságát, fontos elméleti és módszertani útmutatásainak hasznosságát. A kötetet feltétlenül kézbe is kell vennie annak, aki a munkásmozgalomtörténet korszerű művelésének kérdései iránt érdeklődik, vagy különösen ha aktív módon is rész vesz - immár interdiszciplináris irányba fejlődő — munkálataiban. Tilkovszky Lóránt