Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Zsuzsa: Egy pénzügyi tervezettől a Hármaskönyvig (Werbőczi és a paraszt háború 108/I
WERBÖCZI ÉS A PARASZTHÁBORÚ 129 Werbőczitől származik ez a fogalmazás? Sokan határozottan állították, néhányan tagadták. Közvetlen bizonyíték se pro, se contra nincsen. Magam a fentiek alapján úgy vélem, hogy a dekrétum egésze meglehetősen kollektív munka eredményeképpen született meg, s nem tartom valószínűnek, hogy ebben Werbőczi nem vett részt. Közreműködéséről elég nyilvánvalóan árulkodnak a kifejezetten személyére szabott artikulusok.40 Annak sem zárnám ki a lehetőségét, hogy ő öntötte végleges formába a röghözkötésről intézkedő 14. törvénycikket, de csak a feltételezésből levonandó következtetéssel megtoldva, tehát ily módon: ha ő volt az artikulus szerzője, úgy ez annak a jele, hogy alapvető felfogását és szemléletét pillanatnyilag háttérbe szorították frissen szerzett tapasztalatai. Werbőczi a parasztháborúban: levél a bányavárosokhoz Nyilvánvaló, hogy a parasztháború élménye személy szerint Werbőczire is mélyen hatott. Éppen ezért nem tartom túlságosan lényeges kérdésnek, hogy hol és milyen körülmények között vészelte azt át: bárhol volt is, a megrázkódtatást éreznie kellett. Mégsem nélkülöz minden tanulságot a kérdés tisztázása. Istvánffy szerint a döntőnek bizonyult temesvári csata előtt Szapolyai János erdélyi vajdát „nagy hévvel ösztönözte Werbőczi, az ország ítélőmestere, akinek tanácsára nagyon sokat adott, s aki akkor Erdélyben volt", hogy Bárhori István temesi ispán segítségére Temesvárra, a várat ostromló parasztok ellen siessen.41 A parasztháború legújabb monográfiája kétségbe vonta Istvánffy szavait, egyrészt azért, mert „az ítélőmesteri funkciót betöltő politikus-jogásznak katonai dolgokba aligha lehetett beleszólása", másrészt, mert „valószínű, hogy nem is Erdélyben, hanem Budán élte át a parasztháborút".4 2 Teljesen jogosnak tartom a kétkedést és részben igaznak az indoklást. Werbőczi valóban nem Erdélyben élte át a parasztháborút. De Budán sem. Ott volt, ahol egy Nógrád megyei birtokosnak lennie kellett: megyéje nemességének a parasztok ellen harcoló katonai táborában.4 3 40 Az 55. tc. arról intézkedett, hogy a király egy arra érdemes, a jogtudományban jártas világi embert tegyen személynökévé. A határozat végrehajtására 1516-ban került sor, amikor Erdó'di János titeli prépost - Bakócz Tamás unokaöccse - helyére a személynöki tisztségbe Werbőczi került. - A 63. tc. a törvények összegyűjtését és az összegyűjtött törvények királyi megerősítését írta elő, nyilván Werbó'czinek az országgyűlésre benyújtott, utóbb „Hármaskönyv" címen ismertté vált jogszabálygyűjteményére célozva. Mindkét artikulus helyet kapott a fogalmazványban is, az utóbbi a jóváhagyott szövegnél rövidebben. A feljegyzésben nem szerepelnek. 41 Istvánffy M.: A magyarok történetéből. Ford. Juhász L. Vál. Székely Gy. Bp. 1962. (Monumenta Hungarica. 6.) 62. 4 2 Barta G.-Fekete Nagy A. i. m. 193. 4 3 Az év elején valóban Erdélyben volt. 1513. december 16-án Petényben kelt levelében tudatta barátjával, Bajoni Jánossal, hogy a karácsonyi ünnepek után „velim nolim" követnie kell Erdélybe a vajdát. (Dl 47060. Ε lévél hasonmását csatoltam - összehasonlítási alapként - a két anonim Werbőczi-iratéhoz.) Hogy ezt meg is tette, azt Szapolyai János vajdának 1514 januárjában és február 1-én Kolozsváron kelt, Werbőczi „lecta" jegyével ellátott oklevelei tanúsítják. (Dl 30519, 30266-7. A Dl 30266 jelzetű oklevélnek a szövegében is szerepel, mint a bírói szék egyik ülnöke.) A tavaszi országgyűlés idején azonban - az ismertetett április 2-i oklevéllel bizonyíthatóan — Budán (illetve Pesten) tartózkodott, április 30-án viszont már ismét a Nógrád megyei Petényben található: ezzel a keltezéssel készült egy országbírói oklevél Szobi Mihály számára, Werbőczi „lecta" jegyével. (Dl 90897) 9 Századok 1981/1
