Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
1216 TÓTH PÁL PÉTER beszélni liberalizmusról, demokráciáról, marxizmusról, téves antiszemitizmusról, semmit sem fogadtak felemelt öklök, inkább biztos, tárgyilagos kritikák. Ez a fiatalság ellenfeleit is jól ismeri, és nem becsüli le őket. Tudja, mennyit ér, és hosszú úton jutott el önmagához".9 4 A Diétán elhangzott hozzászólások alapján megállapítható, hogy az egyetemi hallgatók jelentős része társadalmi rendszerváltozást akart, útkeresésüket azonban még a bizonytalanság jellemezte. A legtöbben csak a szociális feszültségek igazságtalanságára, a hazug antiszemitizmusra, a kül- és belpolitika nép- és nemzetellenes vonásaira döbbentek rá, s nem rendelkeztek olyan átfogó szemlélettel, amely lehetővé tette volna, hogy megtalálják a magyar társadalom válságából való kivezető utat. Erre csak Zöld Sándor és a körülötte csoportosuló egyetemi hallgatók voltak képesek. Éppen ezért tevékenységük markánsan kirajzolódott, és meghatározó jelentőségű volt a Diétán. A második Diétán ismerkedett meg Donáth Ferenc a Zöld Sándor körül alakuló, formálódó csoport tagjaival, és ezáltal kapcsolódott össze a debreceni és a budapesti kommunista értelmiségiek tevékenysége. A debreceni csoporthoz ekkor Gyáni Sándor, Gyáni Imre, Jónás Imre, Kiss József, Kovács Kálmán, Losonczy Géza, Simon László, Tariska István, Újhelyi Szilárd és Vajda Benő tartozott. Ide kell számítani még Zöld felső kapcsolatát, Kállai Gyulát is, aki ekkor még közvetlenül nem vett részt az egyetemisták mozgalmában, a Diétán történtekről is Zöld Sándor tájékoztatta.9 5 A Diéta alatt állapodott meg Donáth Ferenc és Zöld Sándor abban, hogy az ország demokratikus átalakítása érdekében mozgalmat kezdeményeznek az egyetemi ifjúság és a fiatal értelmiség körében, és kapcsolatot építenek ki a debreceni és a budapesti diákmozgalmak között.9 6 így kapcsolódott össze 1936 márciusától a Zöld Sándor körül kikristályosodó debreceni haladó, baloldali csoport és a Donáth körül csoportosuló fiatal kommunista értelmiségiek, egyetemi hallgatók tevékenysége. Ez a kapcsolat pedig fontos szerepet töltött be a következő években a debreceni baloldali csoport értelmiség körében kifejtett munkájában, hiszen a párt új politikai irányvonala ugyanis csak röviddel azelőtt került megfogalmazásra, amikor a Komintern Végrehajtó Bizottsága a KMP Központi Bizottságát, valamint a KMP szervezeteit „a párt egész politikájának régóta esedékes alapos" felülvizsgálatának elmulasztása következtében feloszlatta.9 7 A Komintern Végrehajtó Bizottságának döntése átmeneti interregnumot teremtett a magyar párt gyakorlati-politikai életében, és évekre visszavetette szervezeti befolyását. A kialakult helyzetben viszont a népfrontpolitika szellemében tevékenykedő kommunisták fokozták aktivitásukat. A Komintern VB határozat után Donáth Ferenc és Zöld Sándor nem közölték társaikkal, hogy a kommunista párt platformján tevékenykednek, szervezkednek, de — mint Donáth Ferenc az intenzív-interjúban megfogalmazta — erre nem is volt szükség, mert „ha az emberek egyetértenek a célban, szervezeti formában, amelyet nem kell konspirálni s.. . tenni is tudnak, akkor . .. illegális szervezkedés nélkül nagyon 94 Magyar Út, 1936. április 15. Gulyás Gábor: Debreceni Diéta 95 Korunk Szava, 1936. augusztus 1-15., 310., ill. Kállai Gyula szóbeli közlése,de ezt támasztja alá Gyáni Sándor, Gyáni Imre, Dr. Kovács Kálmán, dr. Tariska István, dr. Vajda Benő' és dr. Újhelyi Szilárd interjúi is. Pintér István Újhelyi csatlakozásának idó'pontját a 2. Diétát követő' időszakra tette (lm. 280.), holott ez már a Diétát követő megelőzően bekövetkezett. "Dr. Donáth Ferenc interjúja, 7. 9 'Magyarország története 8. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976., 718.
