Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
EGYETEMI MOZGALMAK DEBRECENBEN (1933-1936) 1213 Véleményünk szerint a tanácskozáson két problémakör emelkedett ki, melyek meghatározó jelentőségűvé váltak a Diétát követő időszakban; az egyik a munkásosztály és a parasztság helyzetéhez, a másik az ország kül- és belpolitikai orientációjához kapcsolódott.8 1 A munkásság helyzetével Hilscher Rezső „Magyarságunk a szociális kérdés tükrében" című előadása foglalkozott. Hilscher adatokkal bizonyította a munkanélküliség pusztító hatását, és ismertette a szociálpolitika szörnyű hiányosságait. A Gömbös-féle korporációs elképzeléssel szemben a szakszervezetek fönntartása mellett foglalt állást, mert — mint kifejtette — a szakszervezetek mellett nincs más tömegszervezet, amely a munkásság érdekeit megvédheti. Az előadást követően a Zöld Sándor köréhez tartozó egyetemi hallgatók hangsúlyozták az értelmiségi ifjúság munkássághoz való közeledésének szükségességét, szembefordultak a munkásszervezetek erőszakos megszüntetésével, s ellenezték az érdekképviseleti rendszer bevezetését. Jelentős szerepük volt abban is, hogy türelmetlen közbeszólásaíkkal megzavarták azokat, akik a korporációk és a munkatáborok felállítását sürgették. A vitában a hozzászólók az előadó álláspontját erősítették meg, s így az a vélemény alakult ki a Diétán, hogy „az osztályharcos munkásszervezetek feloszlatása mérhetetlen veszélyt jelentene a dolgozókra".82 Ε kérdéskör második részében a parasztság helyzetével foglalkoztak, és igen értékes vita bontakozott ki. Ebben a témában Kovács Imre és Kerék Mihály tartott előadást. Kovács Imre előadása megmutatta, hogy „a sokat emlegetett hárommillió magyar koldus sorsa érdekli leginkább" az egyetemi ifjúságot.83 Az előadó statisztikai adatok tömegével bizonyította, hogy az agrárproletariátus reménytelen helyzetének a nagybirtok az oka, s a megoldás útját az azonnali és radikális földreformban jelölte meg. Kovács Imrét követően Kerék Mihály kifejtette, hogy az agrárnincstelenek helyzetének megváltoztatása maga után vonja a magántulajdonról vallott felfogás revízióját is.84 A vitában Veres Péter rámutatott: „a kollektív életet élő három társadalmi réteg: a munkásság, a parasztság és az ifjúság elmaradhatatlan összefogása szükségszerűségére", s nyomatékosan aláhúzta: „a földkérdés megoldásával áll, vagy bukik a másik két társadalmi reteg emberibb életszínvonalának biztosítása is." A Diétára meghívott helyi szociáldemokrata párttitkár, Erdei István is ehhez a kérdéshez szólt hozzá. Óvta az ifjúságot a részletkérdésektől, s kifejtette, hogy a mezőgazdaság összes problémája a „földbirtoklás problémájából" adódik. Erdei feleslegesnek ítélte az idegen példák másolását, s kifejtette, hogy ,A magyar föld birtoklását a Szeri-pusztán egy ezredév előtt vérszerződéssel szentesítették. Arra szerződtek ott, hogy a közösen birtokba vett föld a közösség tulajdona!" s ezen az alapon kell biztosítani, hogy a föld ismét a „parasztság összességéé legyen".85 Ezek az előadások — melyek a Diéta zárónapján, március 28-án hangzottak el - s a hozzájuk kapcsolódó spontán és a Zöld Sándorék által szervezett felszólalások olyan hangulatot teremtettek, amelyek következtében teljesen természetesnek tűnt Zöld Sándor „vitaösszefoglalója", azaz az általa beter-8'Az 1936. március 26-28. között megrendezett második Debreceni Diéta programját ld.: DFU, 1936. március 25., 3. Honfoglalás, 1936. áprilsi hó, III. évf. 2. sz. 82 Várospolitikai Szemle, 1936. április 7. Debreceni Diéta 8 'Szocializmus, 1936 április, 181. Darvas József: A debreceni diéta 84 Ld. Népszava, 1936. április 3., 3. ill. Várospolitikai Szemle, 1936. április, 8. 8 5 Várospolitikai Szemle, 1936. április, 8.