Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
1208 TÓTH PÁL PÉTER fejlődésének felgyorsulásához, s ezzel összefüggésben az illegális kommunista párt egyetemeken belüli agitációs lehetőségeinek kiszélesedéséhez. A változó, illetve már nem egy összefüggésben megváltozott helyzetet jól tükrözték a debreceni bajtársi egyesületek 1934/35. tanévi tevékenységéről készült beszámolók.6 2 A Bocskai Bajtársi Egyesületben (BBE) a falumissziós tevékenység és a külsőségeken tartott istentiszteletek váltak meghatározókká; a Werbőcziben a munka súlypontja a törzsekre helyeződött át, s a tanév során megrendezett 32 törzsi táboron világnézeti kérdésekről, az egykéről, a kisebbség helyzetéről és a munkatáborok kérdéséről vitatkoztak. A Csabában a tanulás feltételeinek a javítása, a szigorlatok és kollokviumok időben történő letevése volt a fő célkitűzés. A bajtársi egyesületek antiszemita programja már csak abban merült ki, hogy a vezérség a tanév kezdetén memorandummal fordult a kar vezetőihez a felvételi arányszámok betartásával kapcsolatban. A legfontosabb az ÁBE-ben bekövetkezett változás volt, melyet 1934. május 27-től Simon László irányított. Simon konfliktusa a szélsőjobboldali kerület vezérséggel még vezérré választása előtt felszínre került,6 3 de ez megválasztását már nem befolyásolta, mert mögötte állt az Etelközi Szövetség debreceni szervezete. Az egyesületben bekövetkezett változásokról pedig mint vezér így adott számot: „első tájékozódásunk elárulta, hogy a hangoztatott keresztyén-nemzeti gondolat csupa negatívummá és jelszóvá alacsonyodott az idők folyamán, benne sokan egyéni kis garázdálkodásaik olcsó igazolását találták meg, mások képtelenek észrevenni azt is, hogy ezzel minden nemzeti érdeknek is mennyit ártanak, a keresztyén alatt mást nem értettek, ha százszor keresztyéntelen is volt, mint nem zsidót, szóval ácsorogtak a jelszó mögött, nem is gondolva arra, milyen komoly szembenézéseket és beszámolásokat jelent ez ige szerint élni."6 4 Az Árpádban szembe kívántak nézni a „keresztyén-nemzeti gondolat" igazi tartalmával, s a magyarság addig elhanyagolt rétegei megismerése érdekében falukutató csoportot és kisebbségi szemináriumot szerveztek. Ezek azonban csak kezdeményezések maradtak, mert egyéb gondok mellett „sok energiát felőrlő harcot kellet megvívnunk — állapította meg Simon László — a meg nem értőkkel, tempót nem bírókkal". Az első Debreceni Diéta és hatása a Turulra Az egyetemi hallgatók körében bekövetkezett változás mértékét, a hallgatók ideológiai-politikai fejlettségét jól tükrözte az 1935. március 22-25. között — a Református Kollégiumban — megrendezett első Debreceni Diéta. A Diétát az ÁBE, a Soli Deo Gloria (SDG) debreceni csoportja és a Szt. László Kör rendezte. Megszervezésében legfontosabb szerepe Unghváry Sándornak és Simon Lászlónak, az ÁBE vezérének volt. Mellettük az akkor már az SDG-ben tevékenykedő Barcza Gedeont, az SDG debreceni csoportjának vezetőjét, Kalmár Lajos segédlelkészt, valamint a Szt. László Kör diákvezetőjét, Szénási Barnát kell megemlíteni. A megvitatásra került kérdéscsoportok két témakört öleltek fel: az első a magyarság problémájával, a második Magyarország és Európa kapcsolatával, viszonyával foglal-62 Ld. Egyetemi Évkönyvek (EÉvk), 1934/35. tanév; 394-400. 6 3 Ld. DFU. 1934. május 9., 2., Új Vetés, 1934. IV. évf. 8. sz.5. 64 EÉvk, 1934/35. 398.
