Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Pál Péter.Az egyetemi hallgatók mozgalmai Debrecenben (1933-1936) 1192/VI
1200 TÓTH PÁL PÉTER A Turul által irányított és országossá kiszélesített antiszemita mozgalmat a debreceni orvoskaron nem várt esemény zavarta meg. November 23-án ugyanis gyűlést tartottak, melyen 118 igen és 40 nem szavazat mellett határozatot fogadtak el. A határozat szerint az egyetemi előadások nyugodt légkörét csak akkor biztosítják, ha a memorandumban foglaltakat ténylegesen meg is valósítják; ezért kijelentették, hogy a miniszterhez utazó vezérek „az ifjúság egyeteme részére semminő kötelezettséget nem vállalhatnak, csupán csak az egyszerű tolmács szerepét játszhatják"3 s A jobbratolódást már a 21-én megtartott nagygyűlésen is érzékelni lehetett, az orvoskari gyűlés pedig már a szélsőséges elemek felülkerekedését jelezte. Az izgatók a „harc" végső megvívására szólították fel az egyetemistákat, ugyanis a hallgatók szélsőségesen antiszemita elemei segítséget reméltek az azonos platformon álló kormánytól, s lehetőséget láttak mozgalmuk látványos győzelmére. A memorandumban foglaltak alátámasztása érdekében a Turul debreceni kerületi vezérsége is új, az egész országra kiterjesztendő mozgalmat kezdeményezett. A mozgalom keretében bojkottot hirdettek a zsidó kereskedelemmel és iparral szemben, bár elismerték, hogy a gazdasági válság hatására a „zsidó ipar és kereskedelem is tengődik". November 29-én a 20 000 példányban elkészített Szabó Dezső-i ihletésű röplapon testvérgyilkosságnak minősítették azt, ha bárki egyetlen fillért is a zsidóság kezébe ad.3 6 Az ipar és a kereskedelem területén meghirdetett fasiszta jellegű mozgalom, a bojkott nem járt sikerrel, mert sem Debrecen lakossága, sem az egyetemi hallgatók nem csatlakoztak. Riasztóan hatott ugyanis a debreceni horogkeresztes csoportok tagjainak aktivizálódása, akik az ún. zsidó boltok előtt őrséget álltak, és megkísérelték eltanácsolni a vásárolni szándékozókat.3 7 A 30-as bizottság Az egyetemi zavargások elhúzódása és tőkeellenes, antikapitalista követelései negatívan befolyásolták a kormány mozgási lehetőségeit, a nagytőkével kialakított kapcsolatait. Ezért december 7-én Gömbös magához rendelte az egyetemi ifjúság vezéreit. A miniszterelnök magasabb nemzeti szempontokra és a kormány érdekeire hivatkozott az egyetemi mozgalmak lezárása érdekében. Gömbös elismerte az egyetemi hallgatók követeléseinek jogosságát, és ígéreteit tett az állás nélküli diplomások helyzetével és problémáival foglalkozó intézmény létrehozására. A tanácskozáson - melyen Hóman Bálint is részt vett - Gömbös egyértelműen állást foglalt a rend, a normális munka feltételeinek biztosítása mellett, hogy az oktatás az összes egyetemen és főiskolán folytatódhasson.38 A megbeszélést követően a Turul Szövetség fővezérsége az egyetemi mozgalmak befeje-3 5 ETjk, 1933. november 25. IV. rendkívüli ülés 36 A röplap az Új Vetés, 1933. decemberi számának utolsó oldalán is megjelent. 37 A 30-as évek elején a kormánypárt debreceni szervezetében jobboldali előretörés következett be. Ez kedvező helyzetet teremtett a különböző szélsőjobboldali csoportok, pártok; így a Festetics-féle párt megerősödéséhez is. Ez abban is kifejezésre jutott, hogy az 1935-ös országgyűlési választásokkor — 1935. márciusában - Debrecenben az összes választók 35%-a szavazott a Nemzeti Szocialista Pártra. 38 Db, 1933. december 8.
