Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI

1132 TILKOVSZKY LORANT Ribbentropnál, ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány Bohle budapesti kijelentéseinek mily nagy jelentőséget tulajdonít.10 5 1938. március 2-án miniszterközi értekezletre került sor a kisebbségi tannyelvű népiskolák átszervezése tárgyában. Gratz itt előadta, hogy a Magyarországi Német Népművelődési Egyesülethez érkező számtalan panasz szerint a falvak értelmisége — jegyző, pap, tanító — a szülői értekezletekre olyan erős nyomást gyakorol, hogy a szülők nem mernek az egységes oktatási rendszer bevezetése mellett nyilatkozni. A hazai sajtó egy része is uszító és megfélemlítő közleményekkel keseríti a kisebbségi lakosságot, és akadályozza a kormányrendelet végrehajtását. Pataky államtitkár elismerte, hogy igen sok helyen valóban kierőszakolták a németlakta községekben a tisztán magyar nyelven való tanítást; ebben a tanítóknak tulajdonított különösen nagy szerepet, akik nem csupán rosszul értelmezett hazafias nekibuzdulásból, hanem főleg saját egyéni érdekből, kényelemszeretetből ellenzik a számukra sokkal nagyobb igénybevételt jelentő új oktatási rendszer bevezetését. Pataky tájékoztatása szerint a hercegprímás megígérte támogatását a katolikus egyház által fenntartott népiskolák — a kisebbségi népiskolák túlnyomó többsége - vonatkozásában, így a miniszterközi értekezlet azzal zárult, hogy a közoktatásügyi miniszter rendelkezésének megfelelően ez év szeptemberig az átszervezést teljesen és véglegesen lebonyolítják.10

6 A Volksdeutsche Kameradschaft köreiben ezalatt Bohle nyilatkozata, majd a Huss ellen indított vizsgálat miatt meglehetős nyugtalanság támadt. Erre utalt a kunbajai Jakob Brandt 1938. március 7-én Gratzhoz intézett levele, amely szerint az erőszakos rendszabályok, amelyeket a Huss-Basch-csoport ellen terveznek, a hazai németség egészére nézve is veszedelmesek, ezért véget kellene vetni a szakadásnak, gyűlölködésnek, a két irányzat testvérháborújának. Gratz március 16-i válaszlevelében kijelentette, hogy mindig kész az ellentétek áthidalására, amennyiben az nem követeli a magyarországi németség fontos érdekeinek feladását. Nem rajta, hanem a Kameradschaft-elutasító magatartásán múlott, hogy a kibékülés eddig nem jött létre. „De ha valaki úgy képzeli a dolgot — írta Gratz —, hogy én a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület elnöki tisztségét megtartva, cégér legyek, s X vagy Y úr a Kameradschaft részéről abba a helyzetbe kerül, hogy nagy összegeket fordíthat egy olyan agitációra, amit én magyar és német szempontból abszolút károsnak és elvetendőnek tartok, meg kell mondanom, hogy ezen az alapon a kibékülést lehetetlenségnek tartom. Éppígy nekem személyesen semmi kifogásom az ellen, hogy az urak a Kameradschaftból ismét részt vegyenek a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület munkájában. Ha azonban valaki ezt úgy képzeli el, hogy az egyesület szinte egész vezetése az ő kezükbe kell hogy jusson, az ismét olyasmi, ami heves reakciót vált ki a magyar közvéleményben, s végül is a németségnek árt".10 7 A harc tovább folyt, de jelentősen módosult körülmények közt. A német birodalom ugyanis az 1938. március 13-án végrehajtott Anschluss következtében Magyarország közvetlen szomszédjává vált, és így még fokozottabban terjeszthette ki rá befolyását. 10S

OL, Küm. pol. 176. cs. 21/7. tétel. 776/1938. Sztójay jelentése. Berlin, 1938. március 4. 1 °6

OL ME NO, 47. cs. G. 154417/1938. A kisebbségi tannyelvű népiskolák átszervezése tárgyában megtartott miniszterközi értekezlet jegyzőkönyve. Bp., 1938. március 2. - Az egységes (vegyes oktatási nyelvű) kisebbségi iskolatípust valójában csak német viszonylatban akarták bevezetni; más nemzeti kisebbségek, pl. szlovákok számára nem. (OL ME NO, 47. cs. G. 15599(1938.) 107Jakob Brandt: Ein Leben im Dienste von Volk und Heimat. In: Heimatbuch Kunbaja. München, 1967. 280-282.