Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI

A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN (2. RÉSZ) 1121 Kameradschaft elleni határozottabb fellépés ez idő szerinti mellőzése tekintetében. Miközben a kormány időleges betiltással büntette azokat a lapokat, amelyek Bajcsy-Zsilinszky, Grieger Miklós, és mások tollából közölt cikkeikkel a náci pángermanizmus vádját emelték Baschékkal szemben, s „egy Magyarországgal baráti birodalom iránti hangulatkeltésükkel veszélyeztették az ország külpolitikai érdekeit",65

a Volksdeutsche Kameradschaft lapjában, a Deutscher Volksbote 1937. októberi számában Georg Goldschmidt zavartalanul oktathatta ki a „népcsoportjogi kérdésekben alapos átképzésre szoruló" magyar társadalmat arról, hogy követeléseiknek semmi közük holmi pángermanizmushoz, náci irredentizmushoz, hanem azok egyes-egyedül az örökérvényű természeti jogból erednek.66

A Huss—Basch-csoport szoros kapcsolatot épített ki a csehszlovákiai Karpathendeutsche Partei-jal, amelyet fennálásának 10. évfordulója alkalmával Richard Huss is üdvözölt. Ez az üdvözlet megjelent a párt Deutsche Stimmen című pozsonyi lapjában, amelynek példányai a magyarországi német falvakba is eljutottak. A lap „Südostdeutsche Ecke" című rovata gyakorta foglalkozott a magyarországi németséggel, s közölt tőlük névtelen olvasóleveleket is.6 7 A VDA kölni gyűlésezése alkalmával 1937. szeptember 26-án Bäsch tartotta a magyarországi németség helyzetéről szóló húszperces beszámolót, amely Hermann Rüdiger szerint igen éles és temperamentumos volt; a szónok egyértelműen hitet tett Hitler, mint az egész német nép vezére, s a nemzetiszocializmus mellett. Bäsch ez alkalommal meghívást fogadott el a Deutsches Auslandsinstitut részéről: januárban Stuttgartban „bizalmas körben" fog beszélni.68

A magyar kormány természetesen nagyon rossz szemmel nézte a VDA és a DAI tevékenységét, s különösen aggasztónak találta, hogy németországi „illetékes helyek" véleménye szerint is „kulturális kérdésekben nincsenek politikai határok", s ezzel a jelszóval a magyarországi németség ügyeibe is beleavatkoznak. Darányi és Kánya 1937. október 5-én a Magyarországon élő birodalmi németek nemzetiszocialista pártszervezkedésével kapcsolatban szóvá tette Erdmannsdorff követ előtt, hogy ez a magyarországi németséget befolyásolja, s a magyar szélsőjobboldali mozgalmakat is támogatja.69

A német kormány nem fukarkodott megnyugtató kijelentésekkel. Az október 8-12 közt magyarországi látogatáson volt Walther Funk államtitkár, sajtófőnök, úgy nyilatkozott például, hogy „személyes tapasztalatai és benyomásai alapján az itteni német kisebbség helyzetét teljesen megnyugtatónak látja, maga győződött meg arról, hogy a német nyelv használata a kisebbségek körében éppen olyan szabad és teljes, amint lehetett idetelepülésük idejében, és ennélfogva a magyarországi német kisebbség helyzetének megítélése körüli esetleges nézeteltérések nem lehetnek jelentősek".70 6 5 Nation und Staat, XI. k. (1937-38), 32-37. Die Lage. Ungarn. 6 6 G. Goldschmidt: Ein ernstes Wort an die ungarische Gesellschaft. Deutscher Volksbote, 1937. október. -J. Weidlein 144-145. 67PI Arch, 651. f. 9. es. Α. XXII. 5/11(1937)13. Nemzetiségi mozgalmak. Bp., 1937. nov. 5. 6'H. A. Jacobsen: Hans Steinacher, Bundesleiter des VDA 1933-1937. Erinnerungen und Dokumente. Boppard am Rhein, 1970. 441-443. "OL, FT (Filmtár), 14361. doboz. 424576-9. Erdmannsdorff jelentése. Bp., 1937. okt. 5. 70

OL, Küm. pol. 175. es. 21/7. tétel. sz. n. (1937) Szent-Istvány Béla napijelentése. Bp., 1937. okt. 12. 3 Századok 1981/6