Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI
A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN (2. RÉSZ) 1119 előtt és a parlamentben egyfelől a Huss—Basch-féle agitációval és annak berlini támogatóival, másfelől pedig azokkal a felfogásokkal, amelyek lehetetlenné teszik a túlzók elleni eredményes küzdelmet." Arra a kérdésre, hogy mit kellene tenni a német mozgalomnak helyes mederben való tartására, illetve az abba való visszaterelésére, Gratz emlékirata mindenekelőtt a pozitív teendőket sorolja fel a németség jogos kívánságainak teljesítésére : 1. Az iskolarendelet végrehajtása. Tekintettel arra, hogy a szülői értekezletek csak az iskolarendelet végrehajtásának szabotálását mozdítják elő, minden ellenkező érv félretételével szakítani kellene velük. De legalábbis ott, ahol a szülői értekezletek már állást foglaltak az új népiskolai típus bevezetése mellett, általános rendelettel kell a határozat végrehajtását biztosítani, - szigorítva a végrehajtás ellenőrzését. 2. A hatóságoknak határozott utasítást kell kapniok arra, hogy az egyesület szervezkedését ne akadályozzák, hanem mozdítsák elő, főleg pedig tereljék be abba a komoly és módos német elemeket, aminek fejében az egylet helyezze fiókjait a vidéki intelligencia — papok, tanítók — vezetése alá. 3. Annak megakadályozására, hogy a vidéki hatóságok azokat, akik az egylet tagjai, különböző ürügyek alatt zaklassák, valamint a névmagyarosítások érdekében folytatott és a kormányelnök úr által is helytelenített pressziók kiküszöbölésére szükséges volna, ha a kormány valamely erre alkalmas esetben fegyelmi eljárás megindításával, vagy hasonló úton példát statuálna, mert amíg ez meg nem történik, mindig kételkedni fognak abban, hogy a kormány komolyan akarja-e azt, ami mellett nyilatkozik, vagy sem. 4. Ha lehetséges, gondoskodni kellene valamilyen hatósági szervről, amely kellő tekintéllyel bírna a hatóságok előtt, és erre a tekintélyre támaszkodva közvetlenül is intézkedhetnék olyan esetekben, amikor akár általános panaszokról, akár konkrét sérelmekről van szó. A memorandum végül a Huss—Basch-csoporttal és a mögötte álló németországi körökkel szembeni védekezés teendőit foglalja össze, következőképpen: 1. Hetilapot a csoportnak semmi szín alatt nem szabad engedélyezni, inkább azon kell gondolkodni, miként volna megakadályozható, hogy a Deutscher Volksbote szabadon legyen terjeszthető. 2. A Németországból érkező és itt szétosztott folyóiratoknak terjesztését mindenáron meg kell akadályozni, esetleg a postai szállítás jogának megvonásával. 3. A vidéki hatóságoknak szigorú ellenőrzés alá kell venniök a Huss-Baschcsoport bizalmi embereinek vidéki agitációját, bár ez csak kisebb részben történik budapesti kiküldöttek útján. Bizonyára lehet alkalmat találni az egyes agitátorok kiutasítására vagy eltoloncolására. 4. Huss dr.-t, aki a berlini körök bizalmi férfiaként vezeti az egész akciót, lehetőleg felelősségre kell vonni. 5. Házkutatások révén valószínűleg lehetne olyan anyagot találni, amely a túlzó csoport elleni eljárásra jogcímet adna. 6. Feltétlenül be kell szüntetni azokat az intemátusokat, amelyek német agitátorokat nevelnek, és amelyeknek tagjai ma már az ún. „sváb egyenruhát" is viselik. A vizsgáknál lehetőleg különös szigorúsággal kellene eljárni velük, mert hiszen ha diplomát kapnak, azt csak agitációra fogják felhasználni. Az ösztöndíjakat ilyen célból kapják, és akárhányan jutnak ezen a réven lelkiismereti konfliktusokba.
