Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI
1116 TILKOVSZKY LÓRÁNT ennek a mozgalomnak nem tudjuk útját állani, akkor számolnunk kell azzal, hogy rövid néhány esztendő múlva a magyarországi németség a német politika egyszerű eszközévé fog válni, amint ahogy azokban a német kisebbségekben, ahol ez a mozgalom már előhaladottabb stádiumban van, rendszeres agitációs tanfolyamokon tényleg arra oktatnak, hogy egyedül a Németországból kapott utasításokat tartsák mérvadóknak akkor is, ha ez saját állampolgári kötelességeikkel ellentétbe hozza őket." A memorandum szerint az e mozgalommal szemben a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületben kifejtett ellenakció két előfeltételen épült fel. Az egyik előfeltétel az volt, hogy a hazai németségnek a magyar kormányok által is jogosnak elismert kívánságai — amelyek főleg az iskolakérdésre vonatkoznak — megvalósíttassanak, mert csakis ezzel hárítható el az a veszély, hogy a német lakosságban e kérdés rendezetlensége miatt támadt elégületlenséget a radikális mozgalom a maga javára használhassa ki. Az egyesület bizalmi férfiai az ország minden vidékéről azt jelentik, hogy az egyesület által képviselt irány meg tud állni, ha az iskolakérdés megoldódik, de teljesen elveszíti összes híveit, ha az iskolaügy terén előrehaladást nem lehet elérni. A másik előfeltétel az volt, hogy a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület kapjon lehetőséget a maga szervezetének kiépítésére, a Huss—Basch-féle mozgalom ellen pedig a hatóságok részéről is meg fog történni minden, amit a törvények határán belül agitációjuk megnehezítésére meg lehet tenni. A memorandum megállapítása szerint a helyzet teljességgel nem kielégítő. Ez áll úgy az egyik, mint a másik előfeltétel dolgában. Az iskolakérdésben a Gömbös-kormánynak 1935 karácsonyán megjelent rendelete reményt nyújtott arra, hogy a németajkú községek (vagy legalábbis azok túlnyomó része) olyan népiskolát fog kapni, amelyben gyermekeik német nyelven is megtanulnak olvasni és írni. Ezt a rendeletet a kormány három éven belül óhajtotta végrehajtani. Az első év eredménye semmiképpen nem volt kielégítő, a második évben olyan későn történtek az intézkedések, hogy azok ebben a tanévben már alig fognak érvényesülhetni. Ami az első évet illeti, kb. 80 községben rendeltettek el szülői értekezletek a célból, hogy nyilatkozzanak arról, kívánják-e az új típusú népiskola bevezetését. Erre a kérdésre a szülői értekezletek kb. 50 községben válaszoltak igennel. Azoknak egy részében, amelyek az eddigi magyar nyelvű oktatás fenntartását kívánták, igen sok olyan község van, ahol a szülői értekezletek tagjait megfélemlítették, vagy ahol egyébként tudtak a szülőkre nyomást gyakorolni. De az új típusú népiskola abban az 50 községben sincsen megvalósítva, ahol a szülői értekezletek ilyen értelmű határozatot hoztak, mert az iskolafenntartók, vagy a helyi hatóságok szabotálják azokat. A községek egy részében azzal szabotálják a rendelet végrehajtását, hogy azt csak 1938-ban kell végrehajtani, másutt azt mondják, hogy előbb a tanfelügyelő, vagy oedig az érseki aula utasításait kell bevárni, amelyek sohasem érkeznek meg; ismét mé utt azt mondják az embereknek, hogy a vegyes tannyelvű iskolát csakis akkor kaphatj meg, ha egy másik tantermet építenek stb. Azt az igen kedvezőtlen hatást, amelyet az iskolarendelet szabotálása a magyarországi németségben kivált, még tetézi az a körülmény, hogy egyes helyeken az iskolarendeletet, amely nem hozta meg a német nyelvű tanítás terén a remélt előrehaladást, egyenesen a létező helyzetnek a németség szempontjából rosszabbra változtatására használták ki, mint pl. Moson megyében, ahol két A-típusú iskola máris a németség szempontjából kedvezőtlenebb új típusú iskolává változtattatott át, és ahol egy, az összes községekkel közölt rendelet szerint ugyanezt a visszafejlesztést 1938 végéig az összes A-típusú
