Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség ügye a Darányi-kormány idején. (2. rész.) 1091/VI
1104 TILKOVSZKY LÓRÁNT saikkal egyre szélesítsék a szakadékot - vélekedett Bäsch, reájuk hárítva a magyarországi németségen belüli szakadás teljes ódiumát.38 Ε cikkében Bäsch arra is hivatkozott, hogy a „népinémet" (volksdeutsch) mozgalom iránt a „népimagyar" ifjúság (volksmadjarische Jugend) és a magyar népiség (madjarisches Volkstum) előharcosait — ilyen volt Mester Miklós, a székely egyetemi hallgatók budapesti egyesületének elnöke, s az ugyancsak erdélyi magyar származású Tamás András, a Magyar Revíziós Liga ez idő szerint genfi titkára - megértést tanúsítanak. Az ún. magyar népi írók részéről azonban Bäsch továbbra sem számíthatott ,.megértésre"; Féja Géza például, akinek ekkor jelent meg „Viharsarok" című szociográfiája, benne egy fejezettel az alföldi Mezőberény magyar, német, szlovák lakossága példás együttéléséről, nem alaptalanul féltette ezt részint a magyar, részint az oda is utat találó népinémet náci mozgalmak zavarkeltő hatásától.39 Bajcsy-Zsilinszky Endre „Német világ Magyarországon" című röpiratában csak az imént foglalta össze „a fajtánk és nemzetünk fölé tornyosuló német veszedelem különböző jelenségeit", amelyekre publicisztikájában már évek óta figyelmeztetett. Rámutatott a német birodalom Duna-völgyi hatalmi aspirációira, Ausztria önállóságának aláaknázására, a német kisebbségnek a magyarságtól való elidegenítésére, sőt vele szembefordítására Magyarországon és a kisantant-országokban, a német faji felsőbbrendűség és az államhatárok feletti német népi birodalmiság eszméje propagálásával történő szervezésére. A hitleri diktatúra, az emberi jogokat, a szabadságjogokat eltipró, a keresztény egyházakat is üldöző nemzetiszocialista módszerek ellen tiltakozva, egyrészt kemény fellépést sürgetett a nácizmus szervezkedő hazai magyar és német híveivel szemben, másrészt a magyar öntudat, magabízás erősítését az ún. középosztályban különösen erős német szellemi befolyás leküzdésére. „Nem lehetne itt német világ, ha a magyar parasztság nagyobb súllyal szólhatna bele a magyar politikába" - vallotta Bajcsy-Zsilinszky, hangsúlyozva, hogy ez esetben „a Harmadik Birodalomból errefelé áradó hitlerista sugallatot könnyűszerrel verné vissza a magyar nemzeti társadalom".4 0 A Korunk Szava Népkönyvtára gróf Széchenyi György kiadásában és Katona Jenő szerkesztésében megjelenő sorozatában, ahol Bajcsy-Zsilinszky e röpirata napvilágot látott, publikálták hamarosan Parragi György „Veszélyben a Dunántúl!"című füzetét is. Ez cáfolta azt a hiedelmet, hogy az Anschluss bekövetkezése esetén Magyarország Hitler kezéből visszakaphatja a Burgenland elnevezéssel Ausztriához csatolt egykori területeit, ellenkezőleg: Sopron és környéke kerülhet nagy veszedelembe. De a német népiségkutatók ezenfelül az egész Dunántúlnak német jelleget tulajdonítanak; mesterkedéseik következtében a magyarság hovatovább kisebbségként jelenik meg saját megcsonkított hazájában! Parragi röpirata arra figyelmeztett, hogy „most új formájában, a horogkereszt alakjában tör ránk a németségnek kelet felé zúduló hatalmi törekvése. Szálláscsinálói itt élnek közöttünk, hogy a guruló márkákkal megfizetett sajtójuk, kölcsönkért és népszerűen hangzó eszméik segítségével és erejével megrontsák a magyar nép tisztánlátását, elaltassák politikai ösztönét". Ilyen körülmények között különösen súlyos jelentősége van 3 V. Weidlein: Geschichte der Ungarndeutschen in Dokumenten, 164-166. 39 Szabó Ferenc (szerk.): Mezőberény története. Mezőberény, 1973.1, k. 364. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Német világ Magyarországon. Korunk Szava Népkönyvtára, 12-13. sz. Bp., é. n. (1937)
