Századok – 1981
FOLYÓIRATSZEMLE - Arhipov; V. A.: Állami vállalatok magánbérlete a NEP-korszakban 1075/V
FOLYÓIRATSZEMLE 1075 akadályozni Magyarország francia befolyás alá jutását. Ezt a francia kormány nem vette jónéven, mivel a térség országai között intenzív gazdasági együttműködést kívánt, bár egy föderációt ekkor már nem tartott lehetségesnek. Szeptember 25-én Millerand-ot köztársasági elnökké választották, Paléologue lemondott. Aláírták a szovjet-lengyel eló'zetes békét. Az új külügyminisztériumi fó'titkárt, Philippe Berthelot-t, csehpártinak tartották. Franciaország nem ejtette a magyarokat, de az ősszel felújított félhivatalos megbeszélések nem hoztak lényeges változást. A Schenider-Creusot-nak adott opció novemberben lejárt, a magyar nemzetgyűlés november 13-án ratifikálta a békeszerződést. Briand 1921 januári hivatalba lépése után a francia álláspont még világosabb: a békeszerződések betartását hangsúlyozza, és előnybe részesíti szövetségeseit; Magyarországnak és Ausztriának segítséget kíván nyújtani a gazdasági összeomlás elkerüléséhez és a stabilitás biztosításához. 1919-20-ban nincs nyoma Közép-Európában egy francia „nagy koncepciónak". Ennek oka a tervezés és a lehetőségek hiánya. Franciaország nem tudta volna legyőzni az érintett országok közötti kölcsönös bizalmatlanságot. (Journal of Contemporary History, 1980. évi 3. szám, 475-492. I.) M. T. V. A. ARHIPOV: ÁLLAMI VÁLLALATOK MAGÁNBÉRLETE A NEP-KORSZAKBAN Elöljáróban az államkapitalizmusnak a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején játszott szerepét elemzi a szerző. Ezen belül is arra a kérdésre irányítja a figyelmet, hogyan, milyen eszközökkel lehet a magánkezdeményezést felhasználni a szocialista gazdaság érdekében, hogyan lehet alárendelni a szocialista szektornak a magánszektort. A számos módozat közül az egyiket jelentette a szovjet szocializmus-építés gyakorlatában állami tulajdonban lévő vállalatok bérbeadása magánszemélyeknek, társulásoknak. Ujabb források, egykorú statisztikák alapján ennek a formának a fejlődését tekinti át Arhipov az 1921-29 közötti időszakra vonatkozóan. Azt vizsgálja, milyen indokok tették szükségessé a bérbeadást, hogyan változtak a bérleti feltételek, milyen eszközökkel, módszerekkel biztosította a szocialista állam, hogy az egész rendszer betöltse funkcióját. A szovjet állam már 1918-ban tett kísérletet arra, hogy a volt tőketulajdonosok tapasztalatait hasznosítsa a társadalmi tulajdonba vett üzemek működtetésében. Az 1918 júniusában kiadott rendeletet azonban az oroszországi burzsoázia bojkottálta, elszabotálta. A NEP meghirdetése során új körülmények között, módosított formában merült fel a probléma. Elsősorban azokat az üzemeket kínálta bérletre a szovjet gazdasági vezetés, amelyeket nem tudott működtetni. Koncesszió jellegű bérbeadásról volt szó, a bérlő felelősséggel tartozott a bérlemény működtetéséért, állagáért. Maga a politikai vezetés sem fogadta egyöntetűen a kezdeményezést. Voltak, akik helytelenítették a magánvállalkozásnak tett engedményt, mások kételkedtek abban, hogy hozzájárulhat ez a forma a gazdaság helyreállításához, majd szocialista alapokra történő átállításához. A kételyre, amelyek a NEP egészét is érintették, adott választ a magánbérletek rendszere, ill. eredményes működése. 1921-ben 59 kormányzóság területén 12 500 üzemet jelöltek ki bérlemény céljából. Ezek kétharmada élelmiszeripari termékeket készített, az esetek nagy többségében malmokról volt szó. Az 1918-hoz képest megváltozott politikai helyzetnek megfelelően, ezúttal elsősorban éppen az egykori tulajdonosok léptek fel bérlőként. Szerzőnk szerint ebben szerepet játszottak azok az illúziók, amelyek a NEP bevezetését a kapitalizmus restaurálásaként értelmezték. A bérlők között -szintén a korabeli gazdasági viszonyok szimptómájaként - igen sok spekuláns akadt, emiatt számos vállalkozás ment csődbe. Természetesen az igényekhez képest szerény mértékben bontakozott ki a magánbérlemények rendszere. A politikai háttér mellett a gazdasági élet egészének ziláltsága, a tőkehiány játszott ebben szerepet. Annál is inkább, mert a szovjet állam is nem működő vagy nem 13·
