Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: A mohácsi csata és előzményei 66/I
102 KUBINYI ANDRÁS rancsnok vagy társfőparancsnok lett, hanem kezébe adták az ország zászlóját, ősi szokás szerint levéve csizmájáról sarkantyúját, hogy ne tudjon elmenekülni... A zászlótartás pedig nem rangjának járt ki. Elődje, mint az ország zászlótartója ugyanis egy köznemesi politikus, Csebi Pogány Zsigmond volt, aki Batthyány bán hadtestével érkezett a csatába, ahol el is esett.19 8 Nem lett volna egyszerűbb visszaadni a zászlót Pogánynak, és Drágffyt a vezényléssel megbízni? A következő kérdés az állítólagos Tomori-féle haditerv problémája. Peijés — nézetem szerint helyesen — a források elemzése alapján azt állapítja meg, hogy a török el akarta halasztani a felvonulás okozta zűrzavar és nehézségek miatt augusztus 29-én a csatát. Valóban a magyarok támadtak, és először komoly nehézséget okoztak a még nem teljesen felvonult ellenségnek.19 9 Megjegyezzük, hogy ezt bizonyítja az Ekthesis chroniké c. bizánci krónika is. Eszerint a magyarok rajtaütéssel akartak erőt venni a törökökön, „a napnak mintegy nyolcadik órájában, míg a törökök nyugton ültek, mert a nap nagyobb része már eltelt, a magyarok hirtelen elsütöttek egy ágyút, tüstént lovaikon termettek, s rátámadtak a törökökre". A csata elvesztésének oka pedig az lett volna, „mert részegen indultak harcba, azt remélvén, hogy kész zsákmányok lesz".200 Peijés ezt a támadást Tomori előzetes haditervének tulajdonítja, amelyet kitűnőnek tart. Ebben már nem tudjuk őt követni. Azt elfogadjuk, hogy volt magyar haditerv, de ez nem lehetett azonos azzal, amit Tomori végül is megvalósított. Itt meg kell említenünk egy személyt, aki a forrásokban elég jelentős szerepet játszik, mégis ritkán szokták kiemelni. Gnoienski Lénárd lengyel zsoldostisztről van szó, aki 1500 lengyel gyalogos parancsnokaként érkezett a csatába, ő javasolta a szekérváron belüli védekezést, amelyet a török harcok két olyan szakértője, mint Radies Bosith és Baldes Pál is helyeselt. Meg is bízták a csata előestéjén ennek megszervezésével Gnoienskit, de a végrehajtásra már nem maradt idő. Különben még előtte, a mohácsi tábor kijelölésénél a két fővezér Gnoíenskivel együtt járt el.2 01 Gnoynyki Gnoynsky Lénárd, ahogy maga írta nevét, nem most került Magyarországra. Már 1522-ben vett fel pénzt Kanizsai. Lászlótól, akkor országos kincstartótól.20 2 Ügy tűnik, hogy mintegy vezérkari főnök szerepet játszott Mohácsnál. Személye azért is érdekes, mert a 16. sz. elején Lengyelországban és Csehországban közkézen forgott egy szerb származású volt török janicsár krónikája. Művét, amelyet a keresztény hitre visszatérve írt meg, lengyel és cseh nyelven terjesztették. A Janicsár részletesen elemzi a törökkel folytatott keresztény harcokat, így az 1444-es várnai csatát, és ezzel kapcsolatban tanácsot ad, hogy hogyan lehet a törököket megverni.20 3 A kísérteties az, hogy ezek a javaslatok - köztük a szekérvár - egy kivétellel szóba kerültek a csata előtti tanácskozások során, részben - mint láttuk - épp Gnoienski részéről, sőt egyeseket meg is valósítottak. (A kivétel az a komolytalan meg-1 9 8 A Római Szent Birodalmi Széki Gróf Teleki család gyömró'i levéltára, írta és összeállította Iványi Béla, Szeged, 1931, 207. o. 477-478. sz. (1513-1514.) - Pogány eleste: Mohács-emlékezete 29. 199 Perjés, 1979, 395-403. 200 Gyóni Mátyás: Magyarország és a magyarság a bizánci források tükrében. Bp. 1938, 51, 70. 20 1 Mohács emlékezete i. m. 18, 20, 24-25. 2 0 2 Dl. 25662. 2 0 3 Lachmann. 1975, 158-162.
